Jó példa a prekoncepcióra: Elenyésző a genetikai kapcsolat a magyarok és a finnugorok között, de mégis találjunk valamit! Nyilván találtak is, csak úgy kell görbíteni a teret. Van egy marker, ami a magyaroknál elenyésző, de a baskíroknál magas és az obi-ugoroknál valahol a kettő között van. Beindul a gépezet, egy nyelv, egy nép, egy őshaza. Alátámasztásként jól jön, hogy a honfoglaló csontokban is megtalálható.
De hát eddig nyelvészetnek/genetikának/régészetnek egy a hangja: valamikor nagyon régen, északról leszivárgott egy nép délebbre, kultúrát váltott, nyelvi kölcsönzésekhez "folyamodott" az új fogalmak/tárgyak megnevezéséhez, miközben -- pl. létszám okokból -- beolvasztotta a kölcsönadókat, mégpedig több sorozatban is, legutoljára a KM-i ("pannon") szlávokat. Ennek megfelelően genetikájában MÁR Etelközbe erősen felhígulva érkezett, nyelve alapjaiban nem változott.
Állandó probléma ezekkel a kutatásokkal, hogy a mintavétel nagyon kicsi,
Egyetértve.
s elenyésző mértékben voltak a Kárpát-medencei őslakossághoz képest, amely döntően európai volt, és a mai napig is az. Bármilyen is volt a nyelvük ugyanúgy eltűnt, mint a bolgároké.
Az "eredeti ugor" génjeik voltak "elenyésző mértékűek", a fentebb vázolt okokból, nyelvük meg lévén a hódító elit nyelve, továbbá tekintettel a KM-ből adatolható jó féltucatnyi nyelvre, lett a lingua franca itt, majd az "államnyelv". Tehát a bolgárok szláv nyelvi "tengerbe" érkeztek, a magyarok meg egy szétszabdalt nyelvi "pocsolyába". Így nem jó a hasonlatod.
Mindenesetre ez is jól illusztrálja, hogy nincsenek nyelv-gének, ez két külön kategória, amit minden próbálkozás ellenére nem lehet megfeleltetni egymásnak, pedig igény lenne rá minden oldalról:-)
Pillanatokon belül belátod: minél régebben megyünk vissza az időben, annál szorosabb a korreláció "nép" és "nyelve" között. Mert adott entitás embertani/genetika markereit tekintve mindig higul, MÍG ellenben nyeélvét megőrizheti. Pontosan így történhetett a magyarok esetében is: embertanilag/genetikailag MÁR a honfoglalókhoz is alig van közünk, mégis az ő nyelvüket beszéljük (persze, az 1100 éve környezeti hatásokkal terhelve.)
Egyébként meg ha a világ legrangosabb folyóiratában megjelenik egy tanulmány, az nem jelenti azt, hogy nem lehet téves, vagy idővel nem cáfolják meg. Ez különbözteti meg a vallástól, hogy semmi sem szentírás.
Persze, csak primitív és felkészületlen anyázással (nem te voltál) abszurd a dolog.