"Univerzum minden mozgása körmozgás, s ha az Univerzum=Isten, akkor érthető, hogy a mozgása is isteni, azaz körmozgás."

Ez könnyen belátható. Ha a körkereszt világmodell, akkor el is várható tőle a forgás.

 

"Tehát a kereszt isteni szimbólum, a dualitás (nő, férfi) megjelenítője.."

Lehet, bár itt is élnék egy kis ellenvetéssel. A minőségek megjelenése, tehát az Egy megkettőződésének

jele a teremtés folyamatában szerintem a két végén ellentétes irányba felcsavarodó spirál, ami pl. a jin-jang ősibb formája. A felső világ és az alsó világ, mint egymás tükörképe is lehetne.

Ezek V. Géza szerint talán a jó jelek is egyben.

 

"A kereszt a sumérban más és pár jelentéssel bír, erről már korábban írtam."

A sumér egy "fiatal" kultúra, nem biztos, hogy mindent abban az értelemben használt amiben az a jel megszületett.

Most nagyon hiperkritikus vagyok! De, nincs kizárva, hogy ők tudták miről beszélnek.

 

Vitázzunk tovább!

"A kör-oszt esetében ez azért nem lehetséges, mert az -oszt nem képző, hanem egy másik szó."

Ezzel az a baj, hogy a rag és képző az valójában egy másik szó, gyökszó.

A magánhangzó illeszkedés semmiképpen sem lehet kifogás, természete dolog, hogy a ragaszték szót legalább ennyiben megváltoztatja. Sokszor még jobban, annyira, hogy szinte föl sem lehet ismerni.

 

Van egy másik lehetőség is a kereszt két tengelyére. Mi van akkor, ha egy folyamatábrát látunk?

A forgás két legmeghatározóbb tengelyét. Ez volna a svasztika lényege. A forgás érzékeltetése, ahol a forgásirányt

a "lábak" iránya adja meg. A forgásirányt pl. Molnár V. József sokszor megállapította. Tudnillik, hogy téves az a felfogás,

hogy nem a lábak irányába, hanem azzal ellentétesen szokták meghatározni az irányát, mintha a lábak valami szélben

lebegve a forgásirány mögött lobognának. Ez nem Így van!