Nekem V. Géza Magyar Hieroglif Írás c. könyvének a székely "H" magyarázatával vannak gondjaim.

Az, hogy esetleg a halászhálóval is lenne kapcsolata, valahogy nem annyira meggyőző. Túl köznapi magyarázat lenne, már bocsánat!

Kabay Lizett Világszarvas, Világtáltos c. könyvének 44. oldalán az ilyen fonatok magyarázatául egészen mást ad.

A mozgásba lendülő, de még időtlen, teremtés előtti világállapotot jelképezné.

Amikor megszakad a fonat, és a két végén feltekeredik -általában ellentétes irányban- akkor kezdődik a teremtés, megszületik az élet. (Ezt az ábrát Naddeo pl. petefészkeknek értelmezi, amely képzet végül is rokon körben mozog.)

Kabay felhoz egy sumér példát egy pecsételő hengerről, ahol a fonat egy "fejet" kap és szarvaskígyó lesz belőle.

Sajnos ennek a jelentőségét nem tudom, csak azt, hogy a szarvaskígyó a keleti állatövben a mérleg második holdháza.

Valamint a végtelen jelével párhuzamba állítható, ami a Nap éves delelőpontjainak az összekötéséből ered.

Ez egy nyolcast ad ki. Analemmának hívják ezt az ábrát.

Én inkább az égen keresném a "H" eredetét.

Érdekesnek találom, hogy a Kukulkán piramis oldalán napéjegyenlőségekkor alászáll a kígyó.

Nem ugyan az a kígyó ez, mint a sumér fonott testű pecsételő henger szarvaskígyója?