A fitoplazmák nagyon speciális szervezetek, csak a gazdanövény háncsszövetében meghatározott ozmótikus nyomáson és a háncsszövetben található asszimiláták és egyéb anyagok jelenlétében maradnak életben. Hasonló módon a vektorok testében is nagyon speciális körülmények vannak számukra. Ha kikerülnek ebből a környezetből akkor azonnal elpusztulnak. Egy durva hasonlattal élve olyan ez a kapcsolat mint a gyerek az anya méhében.

Onnan lehet azt tudni, hogy a fitoplazmák nem vihetők át a metszőollóval, hogy már kb. 75 éve tudjuk, hogy ezek a betegségek csak oltással vagy vektorokkal vihetők át egyik növényről a másikra. Mechanikai módon a levelek dörzsölésével, nagy megvágásával nem vihetők át. Több ezer kísérlet bizonyította már ezt a tulajdonságukat. Ne tévesszen meg senkit az, hogy csak 1994 óta nevezzük őket fitoplazmáknak. Ezek a betegségek már nagyon régen ismertek. 1967 előtt úgy gondolták a kutatók, hogy ezeket a betegségeket vírusok okozzák. De már akkor is nagyon sok kísérletet végeztek velük és már akkor kiderült, hogy csak vektorokkal és oltással lehet átvinni őket egyik növényről a másikra. Ez kb az 1940-es évek közepe óta ismert. 1967-ben japán kutatók fedezték fel, hogy ezek a sárgulásos betegségeket nem vírusok, hanem a gerincesekben előforduló mikoplazmákhoz hasonló (angol rövidítésük MLO) szervezetek okozzák. Majd 1994-ben arra az egyezségre jutottak a kutatók, hogy mivel ezek a mikoplamákhoz hasonló szervezetek a növényekre specializálták magukat, akkor legyenek fitoplazmák.