arpad-lajos Creative Commons License 2019.04.11 0 2 12132

Nagyon jók a fitoplazma-gyanúval kapcsolatos megfigyeléseid. 

De alaptétel, hogy a fitoplazma metszőollóval nem vihető át. Ez tudom, hogy itt meredek ex-katedra kijelentésnek tűnik, de a szakemberek akik a fitoplazmákkal dolgoznak ezt egyértelműen tudják. Ezen nincs vita közöttük.  Ezt  egyébként te is közvetve bizonyítottad.

Más dolog, hogy a kertészek (ezen a fórumon főleg ők kommunikálnak egymással), úgy gondolják, hogy mivel ezek is baktériumok, hát ezek is átvihetők. Egyértelmű, hogy nem.

Sőt a baktériumok egy jelentős része sem vihető át gyakorlatilag. De mivel ez nem teljesen egyértelmű, hogy melyik baktérium vihető át (pl. a tűzelhalás kórokozója) és melyik nem, a szakirodalom nem tiltakozik az ellen, hogy akinek módja van, az fertőtlenítse az ollóját minden esetben.

Nálad pl. ez már biztos gondot okozna és ugyanúgy a nagyobb árutermelő gazdaságokban sincs erre mód. A vegetáció folyamán végzett metszéseknél nincs is semmiféle veszélye annak, ha nem fertőtlenítjük az ollót. 

A téli metszéseknél egy kicsit másképpen néz ki ez, de az sem olyan tragikus, mint ahogy a hazai népszerűsítő szakirodalom elterjesztette. Én pl. soha sem fertőtlenítek és egyetlen sebem sem fertőződik be baktériummal. Más dolog a gombák esete. Ott már különösen a nagy sebeknél lehet befertőződés. Ezért a fasebek kezelése célszerű, de nem úgy ahogy a legtöbben bekenik az egész sebet körbe.

Amerikában bebizonyították, hogy a teljes seb lefedése káros a sebkallusz regenerálódássára. Ott tévhitnek tartják és idejétmúltnak tekintik a sebkezelést. Véleményem szerint a nagy sebeket úgy célszerű kezelni, hogy a fiatal élő, kambiumot tartalmazó részt hagyjuk szabadon. A seb közepét, ami már élő farészt nem tartalmaz, azt pedig kenjük be.

Előzmény: Mozo66 (12129)