Ez az időszak pedig nem volt más, mint a II. Világháború vége. Eufórikus boldogság volt egy ideig, és nem volt szabad szemléletű a népesség. S akkor az emberek ésszel felfogták, hogy az elpusztultakat pótolni kell, mert nem működik ember nélkül a társadalom.

Mára a "Kulturális Forradalom"- nak köszönhetően a felfogási képesség csökkent. De Unwin is ezt tapasztalta tanulmányában, amikor egyértelmű, akkor-és- csak-akkor összefüggést tárt fel a korlátok lazítása, és a civilizáltság hanyatlása közt!

 Minél fiatalabb ma valaki, annál kevésbé tudja felfogni, mi is vár majd rá. S nem veszi észre az alacsonyabb kulturális színvonalt, mert már belenő abba. Az idősebbek látják ugyan a zuhanást, de a fiatalok már nem hallgatnak rá. Ez utóbbi is a kulturálatlanságnak a jellemzője, amikor az idősek tisztelete már nem divat. De hogyan is lehetnek tisztelni azokat az időseket, nagyszülőket, akik nem kedvesek, hanem rikoltozva követelőzők. (Ők a nyuggerek, ellentétben néhány más szemléletű kortársaikkal).

Szépen megcsinálták ezt nekünk azok akik nem léteznek.