http://www.inco.hu/inco13/filo/cikk5h.htm
" Schopenhauer és a buddhizmus
(Kétféle identitás)
Az egyik legnépszerűbb, négy kiadást is megért, a filozófiai gondolkodás fejlődését nyomon követő könyv, meg sem említi Schopenhauer és a buddhizmus kapcsolatát. Azt írja róla, hogy „filozófiájára egyetlen válasz van: a kor és az ember orvosi diagnózisa”.1Írásunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy a filozófus elméletére legfőbb magyarázat, a buddhizmus. Valójában az ő munkásságával veszi kezdetét, a keresztény morál megrendülése Európában, mert ez ókori képzetet építi be a nyugati gondolkodásba, a XIX. század első felében. A Kant utáni filozófiát elítéli, és ádáz ellensége lesz a hegeli eszmének. Hegelt azért támadja, mert nagy jelentőséget tulajdonít a megismerésben az inspirációknak. Ezzel szemben, megfelelőbbnek tartja azt a buddhista nézőpontot, ami mindent szubjektív képzetnek tart. Azonosul e keleti filozófiával, mely Isten világa helyett, egy ateista világnézetet képvisel, ahol a vak akarat igazgat. Schopenhauer nemcsak a hegeli értelmezést nem fogadja el, de elveti Fischte, Schelling módszerét is. „A Kant utáni nemzedék három szofistáját, csak az inspiráció érdekli, amit abszolút gondolkodásnak neveznek, de valódi neve szélhámosság” -mondja. Méltatlankodik amiatt, hogy Hegelt a „szellemi Kalibánt” nevezték ki, legnagyobb filozófusnak.2 Filozófiai nézőpontját, a buddhista filozófia tanulmányozása alapján fejti ki. „A világ mint akarat és képzet” című munkájának olvasásához, használati utasítást ad. Azt mondja ahhoz, hogy megértsük, jól kell ismerni egyrészt Kant filozófiáját, másrészt az indiai védikus irodalmat. Nem árul tehát zsákbamacskát, félreérthetetlenül közli, hogy a buddhizmus alaptételeiből vonta le következtetéseit. "
Téveszméi alapjait olyan, mások által átvett, tovagondolt, rendszer itatja át, amiben a keleti, főleg a hindu-buddhista-dzsainista filozófiát próbálja meglovagolni, így új elméletnek tüntetve fel az európai szellemi piacon, új elemekkel és értelmet adva rendszerének..., hiába, a nagy gondolkodók lángelmeisége, tézisei sok esetben hamissá váltak a tudomány, ismeretek fejlődésével..., hisz akkoriban a plágium igen elterjedt gyakorlat volt...
Csak azon gondolkodom, milyen hatása van a 21. század embereire a filozófiai rendszerek, merthogy nem ezek alapján állítják be értékrendjeiket, gondolkodásaikat, életük hétköznapjait, az értelmiségek sem, az biztos, így viszont egy kulturális dísztárggyá, verbális fitogtatássá válik, idézetgyűjteménnyé..., amik ugyan a tudás részei kell, hogy legyenek...
