"Még az osztrákokat is jobban kedvelték Párizsban, mint Horthy szélsőjobboldali terrorista rendszerét."

 

 

Hmm, ezt a patront sokadszorra sütöd el.

Ehhez képest az igazság az - amit sokadszorra írok le neked - hogy az osztrák békeszerződés tervezete érintetlenül hagyta volna a magyar-osztrák határt. 

Azonban Kunékra és a tanácsköztársaság jelentette veszélyre hivatkozva Renner osztrák kancellár népszavazást kért a nyugat-magyarországi megyék területének egy részére, ám Párizsban úgy döntöttek, hogy népszavazás nélkül Ausztriához csatolják az igényelt terület 2/3-át.

 

"Magyarország pedig vesztes, sőt a világháború kirobbantója"

 

Aha, tehát már nem a Monarchia, hanem kifejezetten Magyarország a vh kirobbantója. Szerintem pár év és te már ezt úgy fogod előadni, hogy Horthy személyesen robbantotta ki a háborút...

Azonban valahogy mindig megfeledkezel Oroszország jelentős szerepéről ebben az ügyben. De akkor nézzünk egy kis kronológiát:

 

Június 28. A szerb titkosszolgálat hathatós közreműködésével boszniai szerbek meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst.

Július 5. Berlin támogatásáról biztosítja a Monarchiát.

Július 7. Szazanov orosz külügyminiszter jelezi az orosz külképviseleteknek, hogy Pétervár mindenféle, a konfliktust mérsékelni akaró kísérletet elutasít.

Július 14. Az osztrák-magyar közös minisztertanács megegyezik a Szerbiával kapcsolatos eljárásról: ultimátumban követelik a teljes együttműködést. HA ezt elutasítják, akkor a Monarchia katonai büntetőakciót kezd Szerbia ellen.

Július 18. Szazanov kijelenti a pétervári angol követnek, hogy Oroszország nem marad közömbös egy Szerbiának szóló ultimátum esetén és katonailag is fellép. 

Július 20-23. Francia-orosz tárgyalások Szentpéterváron: Poincare és II Miklós egy Németország elleni katonai akcióról tárgyal.

Július 23. Az ultimátum átadása. Szazanov fogadja Paléologue francia követet és együtt győzködik Buchanan brit követet, hogy Anglia hagyjon fel semlegességével és együtt lépjenek fel Németország ellen.

Július 23. Szazanov fogadja gróf Szapáry osztrák-magyar követet, aki egy dossziét akar átadni az orosz külügyminiszternek, amelyek a szerb fél bűnösségét bizonyítják. Szazanov nem veszi át a dokumentumokat és közli, hogy Oroszországot ez nem érdekli.

Július 24. az orosz minisztertanács döntést hoz a 13 nyugat-orosz hadtest mozgósításáról. Dobrovolszkij tábornok, a mozgósítás végrehajtásáért felelős orosz parancsnok megjegyzi, hogy innentől a háború elhatározott dolog volt, minden más csak a „történelmi dráma díszlete”.

Július 24. Grey brit külügyminiszter javasolja, hogy 4 nagyhatalom közvetítsen a Monarchia és Szerbia illetve Oroszország között. Oroszország ezt elutasítja, és ezt javasolja Szerbiának is.

Július 25. Pasic szerb miniszterelnök táviratban értesíti az összes szerb külképviseletet, hogy a Monarchia ultimátumát maradéktalanul elfogadják. Ugyanezen a napon Spalajkovic  pétervári szerb követ jelzi Belgrádnak, hogy Oroszország mozgósítani fog a Monarchia és Németország ellen és bármeddig elmennek Szerbia védelmében, valamint azt javasolják Szerbiának, hogy utasítsák el az ultimátumot. (Azt, amit egyébként már a szerb kormány elfogadott.) Szerbia ennek hatására megváltoztatva eredeti döntését elutasítja az ultimátum 6. pontját, az 5. pontra pedig kitérő választ ad. Erre a Monarchia elrendeli a részleges mozgósítást Szerbia ellen. (Csak ellenük)

Július 26. Az oroszok elrendelik a mozgósítás előkészítését.

Július 26-27 Spalajkovic jelzi Belgrádnak, hogy Oroszország 1,7 millió katonát mozgósít és kész azonnal megtámadni a Monarchiát.

Július 28. A Monarchia hadat üzen Szerbiának.

Július 29. Az oroszok elrendelik a részleges mozgósítást a Monarchia és Németország ellen.

Július 29. Németország figyelmezteti Oroszországot, hogy vonja vissza a mozgósítást. Oroszország ezt elutasítja és Szazanov értesíti Izvolszkíj párizsi orosz követet, hogy Oroszo. nem lép vissza, háború lesz.

Július 30. A németek a mozgósítás leállítását követelik az oroszoktól, mire azok általános mozgósítást rendelnek el Németország és a Monarchia ellen.

Július 31. A németek újra a mozgósítás leállítását követelik, egyben proklamálják a háborús veszélyt. Ugyanezen a napon az orosz általános mozgósítás hírére a Monarchia is elrendeli az általános mozgósítást.

Augusztus 1. Az oroszok újabb elutasítása után Németország is elrendeli a mozgósítást és hadat üzen az oroszoknak.

 

Ezek az események mozgásba lendítették a szövetségi rendszereket és gyakorlatilag augusztus végére szinte mindenki hadban állt mindenkivel. 

 

Az szerintem nem vitatható, hogy ha nem itt és nem ekkor, akkor pár éven belül más ok miatt amúgy is kirobban egy általános európai háború. De, hogy éppen ekkor és éppen így lett világháború, abban az oroszok vastagon benne voltak, sőt, alapvetően rajtuk múlt. Ha nem tesznek meg mindent azért, hogy leszámoljanak a Monarchiával és Németországgal, akkor az osztrák-magyar-szerb konfliktus megmarad helyi konfliktusnak.