Az élet fonala jut az eszembe a karfától karfáig futó fonadékról.

A Magyar Hieroglif Írás c. könyvben a 147-150. oldalon ecsetelt "h" eredetével kapcsolatban a fonatok jelentése szerintem nem biztos, hogy belefér a a "h" eredetének magyarázatába.

A göbel tepei képen, meg a hivatkozott Botalov féle ogur-szabír jelek fonadékaiban szerintem ott a "lyukas" Nap jel.

A göbel tepei képen az alaknak - megint csak szerintem- csőrös álarca van, ami szintén utalhat a Nap

madarára, a sólyomra.

(A kezét mérleg állásban tartja és áldást oszt, a vállai és a karjai is tele vannak Nap jelekkel.

A vállai hangsúlyosak, talán vállalásról van szó. A fonadék a lélek magasságában indul, a két oldalán a láb? csökevények

alatt is folytatódik, tehát a testisége is lélekkel van áthatva.

Az élet továbbadásának isteni felvállalásáról szólhat a véset. Természetesen magyarul értelmezve.)

A hajadonok két oldalt lévő hajfonata az emlőkig lefutva is az élet továbbadásának készségéről értesít.

Nem lehet az, hogy ezeknek a fonatokat ábrázoló jelképeknek tényleg nincsen közük a "h" jelünkhöz, mert a hal és az élet fonata-fonala valahogy nem fér össze egymással?