4. versenynap : Ismét csak sok látványos összecsapásnak lehettünk a szemtanúi.

 

Ma volt szerencsénk látni a Juryo-ból ide kiránduló Enho-t, aki egyáltalán nem volt vert-kiszolgáltatott

helyzetben. Kotoyuki-val szemben, aki azonban most (még) megtalálta ennek az igen különös szabad-stílusú birkózó technikának / küzdőmodornak az ellenszerét. Nagyon különleges meccset vívtak.

 

Mitakeumi még mindig nem hajlandó tudomásul venni, hogy Ő most tulajdonképpen sérült és emellett

súlyos edzéshiánya és felkészülési deficitje van. Legalábbis egyelőre ügyesen titkolja, ha így lenne.

 

A nap messze legizgalmasabb összecsapása (számomra) a Tochinoshin-Nishikigi meccs volt. Éppen a

grúz makacs láb (térd) sérülése okán szinte egyenlő erők küzdelmét hozta és Nishikigi szinte mindent

bedobott, ami a keze (és lába) ügyébe került. Így azután valami emberfeletti erőfeszítéssel, de sikerült

is az Ozeki-nek a végtére is valahogy le(ki)döntenie Nishikigi t. Nagy meccs volt. Normál körülmények

között az "Ozeki-daru" simán kiemelte volna Nishikigi-t, de ez a nyavalyás térdsérülés most szemmel

láthatóan akadályozta ebben és lehetetlenné is tette és ezt követően is valószínűleg sajnos ehhez kell

majd hozzászoknia. Elképzelni sem tudom, hogy mégis mit is tud majd-még kieszelni, egyáltalán nincs

könnyű, irigylésre méltó helyzetben.

 

Goeido-t szemmel is jól láthatóan rég láthattuk ennyire jó fizikai erőállapotban. Rendkívül magabiztos.

Hakuho-nak ma szerencséje is volt, Kakuryu is roppant nehezen rágta át magát a nagyon kellemetlen

felfogásban, kíméletlenül erőszakos, szinte Chiyotaikai-szerű, pofozógép-stílusban sumózó Myogryu-n.