Elvileg nagyon sokáig világít a tríciumos cső, a gyakorlatban 12.3 év a felezési idő, ez alatt ugyebár a sugárzási intenzitása feleződik - viszont a sugárzással gerjesztett vegyületekre jellemző, hogy egy-másfél évtized után már "elfáradnak", alig adnak fényt. Tehát a trícium-csöves óráknál is nyugodtan lehet 12-15 év után azzal számolni, hogy "megvakulnak", és nem fele, hanem kb: semmi fényt sem adnak.

Itt jegyezném meg, hogy a XX. század közepéig elterjedten használt, régi órákon nagy számban előforduló rádiumos festés is pont így viselkedett - nem világít már régen egyik sem, kicsit sem, semmit sem (ott még cink-szulfidos és hasonló vegyületeket gerjesztettek vele), pedig a használt Ra226 izotóp felezési ideje 1600 év, és ezek az órák GM számlálóval mérve még gyakorlatilag pont úgy sugároznak, mint új korukban, de fényük már akkor sincs semmi...

A jelenség egyszerűen csak arra utal, hogy az óra idősebb, mint mondják, inkább lehet 15-20 éves kor felé haladó. Én egyébként ezért nem rajongom a trícium-csöves megoldásért - bár nagyon jópofa, látványos újonnan - valójában rövid életű, és utána frusztráló a szépen "megvakuló" világítás (nekem is van ilyen órám, az is csak bő tíz éves, mégsem világít már), és a trícium-csövek cserélhetetlenek, beragasztottak - új gyári számlap és mutató-készlet kellene, ami viszont jellemzően beszerezhetetlen, még akkor is, ha a gyártó egzisztál.