"Valamikor talán a 60-as években kezdték "rendbetenni" de oly módon, hogy már ne emlékeztessen a tüörténelmi szerepére és egy szocialista muzeumnak megfeleljen, ezért fosztották meg stukkodiszeitől és igen drágán de szocreállá alakították a belső tereket."

Javaslom minden orbánjobbágynak, hogy életében egyszer menjen be a régi királyi palotába. Sétáljon be a Széchényi Könyvtárba, nézzen szét, szívja be a levegőt. Látogassa meg a Budapesti Történeti Múzeumot. Járja be a legfelső szinttől a pinceszintig és figyelje az épületet is. Következhet a Nemzeti Galéria, elképesztő kincsekkel és olyan időszaki kiállításokkal, hogy csodájára jár Európa.

Utána el lehet gondolkozni, mi volt a jobb -- az országvesztő kőbányai vitéz proccoskodása az iszonyatosan nagy épületben, vagy a mostani  állapot, könyvtárral, múzeumokkal. Fel lehet idézni, hogy a köpcös pszichopata ki akart paterolni ezeket az intézményeket, csak nem volt hova. Egyelőre beéri az új királyi palotájával és hogy az államigazgatás egy részét, mint egy operettdíszletet, odatelepíti a rezidenciája mellé. De tudjuk, hogy nem tud veszíteni, sosem adja fel. Az a hatalmas épületegyüttes ott a szomszédjában nem fogja nyugton hagyni. Ki fogja találni, hogyan tegye rá arra is a mancsát.

A Vár közlekedését a hivatalok ellehetetlenítik. A dolgozók többségének nem lesz alkalma föld alatti alagutakon át, a kíváncsi szemek elől elzárva közlekedni.