"A történtek alaposabb vizsgálata során mellbevágó tény, hogy a Mal Zrt. maga sorolhatta ártalmatlan környezetvédelmi kategóriába a X-es zagytározóba eltárolt anyagot,"

A vörösiszap önmagában ártalmatlan. A fölötte tárolt lúg tárolására nem volt engedélye a mal zrt-nek, viszont azt engedélyezték, hogy a vörösiszapot zagy formában szállítsa ki a gyár a tározóba. A zagyoló anyag meg lúg volt víz helyett. Erről meg nem szól az engedély, ill. engedélyezi a lúg használatát, de a lúg tárolást már nem. Vagyis elvileg a lúggal ki lehetett nyomni a vörösiszapot, de a lúg már a tározóba elvileg nem kerülhetett volna (ez így lehetetlen).  Az engedély szerint  addig lehetett volna a lúg a tárolóban, amíg kiülepszik belőle a vörösiszap. Ez összesen 2-3 perc!!!!. Ezzel szemben a kialakult gyakorlat az, hogy a vörösiszap kiporzásának a megakadályozására a tározó egés felületét folyadéknak kell borítani. Ehhez kell a kb. fél méteres folyadékmélység. Ennyi tehát indokoltan volt a tározóban, bár engedély nélkül. Ezzel szemben a folyadék mélysége nem fél, hanem három és fél méter volt. Ez egyértelműen és kizárólag az üzemeltető felelőssége. 

"Tegyük még hozzá: egyetlen érintett hatóság sem foglalkozott érdemben a gátszakadás kockázatával."

Ez a gát valójában nem is gát volt, hanem kohósalak tároló gát alakúra képezve. Még a korona szinten is 10 m széles volt. Nincs az a nyomás, ami tönkre tudna tenni ilyen vastag gátat. A tönkremenetelben szerepe volt az altalaj gyengeségének, a gáttest anyagának, és a tárolt lúgnak. Viszont az altalaj süllyedése, és a gát anyaga együttesen sem tud katasztrófát előidézni, ugyanis a tárolt anyag, a vörösiszap nem folyik. Még akkor sem, ha folyadék van a tetején. Ha a gát tönkremegy, akkor tehát nem történik semmi, a tárolt vörösiszap a helyén marad. Nem volt tehát kockázata annak, hogy a gát tönkremegy (már ha szabályosan üzemeltetik a tározót). Ezért aztán nem is volt mit vizsgálni. 

"A tragédia előtti hetekben éppen a gátak magasítását végezte egy cég. Mindezt tetézték az üzemeltetők, hogy azt gondolták, a tragédia napjaiban folyamatosan ömlő esővíz, ami felgyülemlett a tározón kívüli csapadékvíz-elvezető rendszerben, a tározóból szivárgott ki, így átemelték azt a gátakon belülre, tovább növelve az építményre ható borzalmas nyomást."

Az eső mennyisége kétségtelenül szerepet játszott a katasztrófában. A mentett oldali csapadékvizet a tározóba kellett emelni, mert az engedély szerint is ott van a helye. De minden bizonnyal amikor megtelt a tározó, akkor abbahagyták a víz átemelését, így az a gáton kívül maradva eláztatta az altalaj maradék teherbírását is, így a nem felszivattyúzott víz épp úgy okozója volt a katasztrófának, mint a felszívattyúzott. Ezt a csapadékvizet a lúggal keverve a szennyvíztisztítóra és onnan a befogadóba kellett volna vezetni (az engedély szerint is). Tehát ez esetben vétkes üzemeltetői mulasztás történt.