Amennyiben igaz, amit Voldemort személyiségéről olvashattunk (főleg Dumbledore elmondásában), akkor ő klasszikus pszichopata volt, kóros, gyógyíthatatlan személyiségzavarral, kétséges, hogy bármiféle szerető nevelés tudott volna-e segíteni. Persze megfelelő neveléssel talán nem vált volna tömeggyilkossá, de hát ez ugyebár elmélkedés... Tekintettel a család történetére inkább okolnám az "aranyvérűség" mániával járó beltenyészetet, a vérfertőző kapcsolatok sorozatát, ami köztudottan gyakran testi és mentális betegségekkel is jár - ahogy láthattuk is Voldemort anyai ágán. 

Ami Voldemort apját illeti, ő túlságosan kevés szimpátiát kap ahhoz képest, hogy ő is egy nagy áldozat a történetben. Ezzel kapcsolatban jutott eszembe mennyire zavart már első olvasáskor a "szerelmi bájitalok" jelenléte, ott volt az üzletekben, iskolában mutogatták a tanárok, borzalom... ma ezeket randidrognak hívjuk, csak a bájital persze még rosszabb. Merope története szükséges volt, hogy legalább egy picit helyre billentse ezt a dolgot, bár nem tudom elég hangsúlyt kapott-e, hogy legalább egyszer, de vélhetően hónapokon keresztül rendszeresen megerőszakolta szerencsétlen pasast. Innentől kezdve el kellene törpülnie annak a személyiséghibának, hogy a fickó lenézte a szegényeket és kissé felszínes volt. Rowling nem törte agyon magát, hogy empátiát mutasson iránta. Talán mert mugli, talán mert férfi, talán mindkettő.