ha megáll valahol a sor, akkor szerintem már csak skaláris mennyiségek lehetnek az alkotóelemek tulajdonságai.

például ha az atommag csak protonokból állna, akkor ott vége lehetne a sornak. egy proton, két proton stb. de mivel neutronok is vannak, ezért fel lehet tenni egy újabb kérdést.

na de tényleg kvarkokból vannak a protonok és a neutronok? szét lehet szedni? bomlik a proton?

susskind is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mit tekintünk eleminek. és gyorsan behozta a mágneses monopólust példának. érdemes lenne végighallgatnod az öreg gondolatmenetét.

(habár mifelénk code review alapszabály, hogy nem a másik ember esetleg hibás gondolatmenetét kell követni. ez szintén szakmai ártalom nálam. és ezt a szabályt nem én találtam ki, viszont célszerűnek bizonyul.)

mindenesetre egy másik értelmetlen kérdésre lehet értelmes feleletet adni. ha azt kérdezik, hogy részecske vagy hullám, és melyik résen ment át az elektron: erre szerintem az a megfelelő válasz, hogy a részecske nem ment át egyik résen sem. a réseken a hullám ment át. mert a hullám csak akkor mutatkozik meg részecskeként, ha olyan kérdést teszünk fel neki, hogy hol van. (és igazából ezt sem én találtam ki. olvastam valahol.)