Amíg egy axióma/"agyrém" nincs megcáfolva, addig elméleti alapként fenntartható.
Tehát nem kell se logikusnak - se tapasztalatból ismertnek lennie.
Eleve minden állitásnak vagy definiciónak vagy tételnek kellene lennie. A definició egyszerűen valaminek a megnevezése, és ez bármi lehet, lehet elképzelt dolog is. A tételt pedig bizonyitani kell, ha más nem tapasztalattal (pl. nevezhetjük tételnek, hogy az emberi élet fenntartásához táplálék kell).
A fénysebesség definició vagy tétel? Definició. Mivel semmilyen sebesség sem lehet állandó. Mert minden rendszerhez viszonyitva más. Egy mozgó kocsiban mozdulatlanul ülő ember sebessége 0 a kocsihoz képest, és mondjuk 60 km/h a föld felszinéhez képest. Tehát NEM állandó. Akkor a fénysebesség nem az a sebesség, amit korábban definiáltunk, hanem valami más. Tehát ez egy új definició: a fénysebesség az olyan dolog, ami állandó, és legyen az értéke kb. 300000m/s.
A kiindulás az, hogy az idő állandó, de ez nincs kimondva, csak feltételezett. Ha beszél a vonat sebességéről, akkor abban benne van, hogy sebesség = megtett út/idő (m/s). Milyen idő? Az, amit az EGY Föld/Nap mozgásához viszonyitunk (tegyük fel, hogy évben számolunk, és Einstein idejében nem volt atomóra). Vagyis pontosan meg van határozva, hogy az 1 másodperc mennyi időtartam, MINDENHOL, mindenhonnan nézve.
Ebből következik, hogy az idő állandó, bárhol a világegyetemben, bármilyen rendszerből nézve.
A levezetés után Einstein kihozza, hogy az idő relativ, attól függ az értéke, hogy melyik rendszerből nézzük.
Tehát ellentmondásba jutunk a kezdeti kiinduló pontokkal. Mert ha abból indulunk ki, hogy az idő abszolút, akkor nem vezethetjük le, hogy relativ.
A fénysebesség definiciónak indult, de közben mégis tételként használtuk (a fénysebesség ténylegesen a fény sebességének van használva a levezetés során).
A reletivitás elmélet azt mondja, hogy ha van egy óra, és egyszerre, egy időben ránézünk 2 különböző rendszerből, akkor a 2 különböző rendszerből különbözőnek LÁTJUK. Ez értelmetlen.
Erre az a cáfolat, hogy az egyszerre nem ugyanaz, mint amit eddig használtunk. Oké, akkor az egyszerre nem jelentsen egyszerrét, ekkor viszont egy trivialitást kapunk: különböző időkben megnézve, az óra különböző értékeket mutat.
A gravitációs hullámok kimérése pedig semmit sem bizonyit. Ha nem tudjuk pontosan, hogy az anyagi világban mi a gravitációs hullám, akkor azt se tudjuk, hogy mit mérünk. Ha pedig a gravitációs hullám csak egy matematikai konstrukció, azt nem lehet kimérni.
Továbbá, itt legalább értjük, hogy mi az állitás tárgya: mozgás, út, idő, sebesség. A kvantummechanikában még azt sem tudjuk. Tehát logikátlan, az anyagi világban nem megfigyelhető, és nem tudjuk, hogy miről szól.