".....-Stressz, depresszió...

Na az miért lehet egy 11 év szolgálati idővel rendelkezőnek?
- szolgálatvezénylő voltam, pofon egyszerű a matek: 
Egy napra (12+12 órába) összesen 64 főt kellet elővarázsolnom ez 4 váltásra 256 fő igénye van a 12n/24-12é/48 betartásának!
Volt rá 144 fő... így lett 
12n/12/12n/12/12n/24/12é

A majd 100 fő hiánya napi 300 óra hiány, havi 9000 óra a maradék 144 főre terhelve (átlag 62,5 óra)
Így az éves túlórakeret az eu normákkal-irányelvvel ellentétesen 7,5 hónap leforgása alatt teljesült. De a “hadra fogható létszám” csökkent egészen 89 főre... minden eggyes kollega aki leszerelt további túlszolgálatot generált...
Minden este 11:30-kor azzal hívtak, hogy csak 3 ember telefonált a másnap nappali szolgálat miatt betegségre hivatkozva (valahogy megértem őket, 80-110 óra túlórával ((50-60/100%; 30-50/200%)) csak kiéghetnek...
Ezzel keltem, ezzel feküdtem, fejből tudtam mindenki szolgálatszervezését... lepedő sem kellett hozzá, mert aki nem nappalos, az éjjeles; aki éjjeles volt annak meg marad a 24 pihi...

Láttam családokat tönkre menni, berendeléskor gyermeket sírni a vonal hátterében, hogy anyának vagy apának be kell menni... szülinapok, ballagások maradtak el, a karácsonyaik katasztrófák voltak... és én csak tűrtem, hogy a munkahelyi bürokrácia bedaráljon... ráment az én kapcsolatom is, úgy nézek ki mint egy kirendelt tanácsi lakás a csillagparton... mikor jelentést mertem írni a szolgálati vezetőmnek hogy csak a jogszabállyal ellentétesen, bűnözve lehet ezt tovább csinálni, és ebben nem kivánok részt venni, eltávolítottak, és egy jó távoli helyre el akkartak “dugni”, hogy ne tudjak panaszkodni...ne derüljön fény az igazságra...hát mit csinál ilyenkor a jó bv-s, elmentem a Honvédba, és 2018.08.10-óta próbálom rendberakni az életem, a testem, az emberi méltóságom...

Elmúlt a “hazámat szolgálom”, a hivatástudat, a szolgálati érdek...

Lessznek olyan kollegák akik most rámismernek... lesznek olyanok akik ugyanebben a cipőben járnak... sajnálom, hogy nem tudtam többet tenni “a törvény nevében”... "