A kőbaltának és a repülőgépnek mi a modellje? (Csak azt ne mondd, hogy a mérés. A mérés olyan, mint a levegő, nem tudnánk nélküle élni. Pl. ha inni akarsz, akkor el kell döntened, hogy 1/2, 1, 2 pohár vizet akarsz inni. Hogy bármiben is tudjuk, hogy mi a normál, ahhoz szükséges mérés, még ha ez csak szemmel van, ránézésre.)

A kőbalta készitésénél nagyon is kell ismernünk a való anyagi világot. Milyen anyag szükséges a baltához? Viz, föld, levél, stb. nem jöhet számitásba. Fa sem. A legjobb a kő. De ez mind tapasztalás alapján van. A repülőhöz jóval többet kell tudni: hogy lehet mozgatni (ezt a kocsinál is kell tudni), hogy tud felszállni, a levegőben maradni, leszállni, stb. Ehhez a madarakat (vagyis a természetet, az anyagi világot) tanulmányozták, nem a matematikai vagy más axiómákat.

Ha megvan a repülő működési elve, akkor UTÁNA lehet számolni: méretek, arányok (de ez egyszerű algebra, geometria, még ha sok számolás is.) Aztán mennyi anyag kell, költségvetés (de utóbbiak csak emberi társadalmunk miatt, ha nem lenne pénz, és végtelen mennyiségű anyag lenne, akkor erre nem lenne szükség).

A beirt kvantummechanikai axiómákból nem tudsz mobiltelefont és számitógépet épiteni. A mobiltelefonnál tudni kell, hogy hogyan kapsz szignált, hová kell tornyokat épiteni, hogy közvetited a hangot, képet, stb. Rengeteg ismeret kell a valós anyagi világról.

CSAK matematikai (és fizikai) axiómákkal semmit sem tudsz létrehozni, megépiteni, még a legegyszerűbb dolgokat sem (kőbaltát sem). Ha az egyszerű dolgokat nem lehet, akkor a bonyolultakat még kevésbé. A dolgok létrehozásához konkrétan meg kell tapasztalni az anyagi világot és annak törvényeit.