Ez nagyon szép összefoglaló. Sajnos nekem is mérlegelnem kellett. Gyerekek, unoka és a betegápolásra egyedül voltam.  (Otthon édes otthon.) Nem lett könnyebb. Most már a lelkiismeretemmel vívódok nap mint nap. Nem tudom ezt, hogy lehet feldolgozni, de én néha úgy érzem megzavarodom. Gyakran azon gondolkodom, hogy vissza hozom az otthonból. Ő is sír én is sírok. Menne haza a házába, igaz már 2 éve nálunk lakott. Ezt már elfelejtette. Egyszerűen nem tudok megnyugodni.