bmwr12 Creative Commons License 2019.01.02 0 1 16497

Boldog Új Évet!

Kb. 60 évvel ezelőtt történt, hogy nagyapám a kezembe engedte fogni a Kodak Box gépet. A mai napig érzem az örömöt, ami a keresőkön való képek látványa, a zár hangja, a kihúzható filterek, szűkítők (rekeszek) állítgatása egy elképzelt témához az adott fényviszonyokhoz okozott, persze szóbeli útmutatás mellett.

Jó párszor vehettem kezembe, pedig film sem volt benne. És amikor elérkezett a valódi képkészítés...... Az volt az igazi, életre szóló emlék. Ezt a képet a mai napig meghatódva veszem kezembe, pedig a kompozíció hibásra sikerült.

A gép maga, még mindig a polcon.......

 

Ezek után következtek az ilyen-olyan filmes gépek, és valamennyinél újra átéltem az "első kattintás" izgalmát, volt az bármilyen téma. Hiszen a képkészítés akkoriban alkalomfüggő, átgondolt indokkal, és gondosan megválasztott témákra volt kihegyezve. Ezért maradtak meg a képek a dobozban.....

 

Az első digitális gép vásárlása után az izgatottság megvolt, ám nem tartott oly sokáig mint az előző időszakban használt filmes gépeknél. Hamar elérkezett az idő amikor már nem tudtam számom tartani mit, miért fotóztam, mert annyi kép készült. Szerencsre hamar rászoktam a kukára, és lassan már nem sajnáltam a törölt képeket.

A technika fejlődése új szolgáltatásokat hozott, amit kipróbálgattam az újabb gépeken, de hamar meguntam a "karácsonyfadíszeket" (stílusosan...), pl. arcfelismerés, téma-fókuszkövetés, stb. és elkezdtem "filmesként" manuálban, vagy rekeszprioritásban használni, persze az én kedvelt témáimhoz ezek megfelelőek, a "háztartásbeli fotósnak" :-)

 

Amit örömmel fogok kézbe a digitálisok közül, azok a cserélhető objektíves DSLR-ek, és a magasabb kategóriájú szappantartók. Ezeknél még érzem, hogy tőlem függ a kép.

Örömet okoz pl. egy távmérős Zorkiba filmet fűzni, és használni, ám mióta nem magam hívom/nagyítom a képeket, már ebben is nagyon mellőzve érzem magam, emiatt kissé korlátozott az élmény.

 

Talán sikerült válaszolnom a kérdésedre:

 

Nektek milyen digitális gép az, melynél érzitek, hogy lelke van (szétáramlik a csí, ha a kezetekbe fogjátok)...

 

A második része kérdésednek, miszerint:

 

vagy a hiba a fejemben van?

Nem, nincs hiba, idővel megtalálod azt a gépet, ami megérint majd.

Előzmény: misikt (16494)