Sziasztok!

 

 Nem mondanám, hogy az Előre széria kifejezetten jól sikerült volna: a mozdony túl gyors, a vagonok rondák, és aránytalanok a mozdonyhoz képest, a kapcsolószerkezet miatt nem lehet tolatni, az irányváltó gyengén kivitelezett.

 Ettől függetlenül egy nagyon szerethető, értékes kultúrtörténeti játék. A megbízhatóságát annak köszönheti, hogy végtelenül egyszerű. De nem gondolom tartósabbnak, mint más, nagy gyártók termékei.

 

 A Pannónia sorozat szerintem már sokkal kiforrottabb, nagyon sok hibáját kijavítva az Előre szériának. Illetve meglehetősen modernnek számított a távvezérelhetősége (távoli irányváltás, kocsiszétkapcsolás, váltó vezérlés, szakaszolás, stb..). Szerintem a Pannónia sorozat az, amire igazán büszkék lehetünk világviszonylatban is. Mindezt úgy, hogy nem másolata egy másik, sikeres gyártónak.

 Az igaz, hogy kevésbé megbízható, viszont lényegesen bonyolultabb is, ezért több karbantartást, szakértelmet igényel. Azt se feledjük el, hogy a Pénzverde mögött nem állt évtizedes tapasztalat. Ennek fényében csodálatraméltó eredményt értek el a mérnökök!

 Egyedül a mozdony festésével nem voltam soha kibékülve, lehetett volna érdekesebb, néhány plusz csíkkal, bajusszal. De amennyire tudom, még így is drágább volt az előállítása, mint amennyi pénzt kérni lehetett érte (valószínűleg ezért is esett ki a csík a mozdonyról, és a postakocsi).

 

 Erre a problémára volt válasz a Helikon, racionalizált előállítási költséggel, színesebb formavilággal, de már csak nagyon kevés készülhetett belőle a termelés leállításáig. A mai értékét, pv-vonattal egyetértve, ennek köszönheti, ritka.

 Érdemben nem merek nyilatkozni róluk, de biztos vagyok benne, hogy új korában sokkal használhatóbb volt, az alkalmazott újítások pedig meglehetősen jövőbe mutatóak voltak.

 

Kellemes ünnepeket, gyurka