Vagy pedig felszabadult, őszinte bigámiában élni... 

 

Én az utóbbira szavazok. 

 

Érdekes az álláspontod.  Te (ma már)  elfogadnál egy bigámiát, akkor pedig nem tetted.

Pedig az csak időleges volt a férjed részéről, és meg is szüntette, mégsem bocsátottál meg neki!

 

És még az is érdekes szerintem, hogy egyfolytában csak bigámiában gondolkodsz, fel sem vetődik

részedről esetleg a poliandria, vagy a nyitott házasság lehetősége!

 

Érdekes.