Ha a Ghazala Gardens-be mész, akkor nagy valószínűséggel a Ghazala Beach strandján fogsz fürödni. tehát amikor átmész a Ghazala Beach hotelen, és kiérsz a parti sétányra, ott jobbra fordulsz, és kb 100m múlva ott egy pult (előtte illatbolt)utazásokat árul. A srácot Mina -nak hívják ( https://www.facebook.com/mina.nasiif?fref=pb&hc_location=friends_tab  ). Én itt fizettem be a legtöbb utazásra. Ritka barátságos, rendes gyerek, jól tud angolul, és oroszul, de valószínű még más nyelven is. Előtte az illatszerboltos, (aki inkább kinéz négernek, mint arabnak, amúgy núbiai) tud németül, nekem az szokott néha fordítani, ha elakadok az angollal. Olaszul beszélővel sajnos még nem találkoztam. Az utazási iroda árai nagyon jók, viszont a vevői legtöbbje orosz és ukrán. Engem nem zavartak, nem volt velük semmi gond. A Kairói út busszal 50-60 dollár, vagy euro volt, és benne volt a svédasztalos ebéd, és az összes múzeum belépő. De csak akkor ajánlom, ha bírod a strapát, mert elég kalandos az út. Úgy néz ki, hogy úgy 23-24 óra körül elkezdik összeszedni az embereket egy kis busszal, először azokat akiket ki kell vinni a reptérre vízumért (Kairóba már kell a vízum - 20 dollár - és több helyen is megnézték), aztán mikor összejön a csapat, akkor úgy éjjel 1-2 óra körül felrakják őket a menetrend szerinti buszra. Itt mindenki helyre szóló jegyet kap, de azért volt egy kisebb-nagyobb vitám pár bennszülöttel akik a helyemre pályáztak, de nem hagytam magam. Úgy reggel 8 körül odaér a busz, és ott vár az idegenvezető. Pisiszünet egyszer volt 6 óra alatt. Utána egész nap rohangáltunk, volt egy 1 órás hajózás a Níluson, de ez külön 10-15 euro volt, de nem volt kötelező, nem is erőszakoskodtak, nem úgy mint az illatszerbolttal, amit lehetetlen volt elkerülni. Mivel én mindenképpen akartam illatszert venni, nem is nagyon bántam, és mivel régebben rutinos Isztambulba járó voltam, sikerült is úgy a felére, vagy harmadára lealkudnom. Amúgy tényleg fantasztikusan jó illatú parfümöket vettem, gyönyörű díszdobozban, el voltak ájulva tőle itthon. Elég jól sikerülhetett az alku, mert kifelé már nem is nagyon köszöntek, és még egy pohár vizet se adtak. Nem nagyon bántam mert utána megvettem a sarki boltban, szintén kemény alku után. Voltunk a Kairó múzeumban, ennek az ára benne volt az útban, viszont a fényképezéshez kellet jegyet venni, de nem volt drága. Mivel Mina tudta, hogy az angol nem erősségem, itt külön engem várt egy németül tökéletesen beszélő öreg arab (ez szintén benne volt az árban). Nagyon jól elbeszélgettünk, mindent megmutatott, mindenre tudta a választ, ennél értelmesebb emberrel még nem nagyon találkoztam Egyiptomban. A végén adtam neki 10 euro-t, de el se akarta fogadni, azt hiszem nagyon túlfizettem. A piramisoknál aki akart elmehetett lovas kocsikázni, körbevitték őket a piramisok körül 2 dollárért, kb. fél óra volt. Én inkább fényképezgettem. Utána elmentünk szfinx nézőbe, majd kötelező jelleggel papirusz üzem látogatás, majd kötelező papirusz shopping 5-10x árért. Én inkább kihagytam, lett belőle elég nagy sértődés, láttam az arcán az idegenvezetőnek. Ha az anyját szidtam volna szerintem könnyebben elviseli. Ezek után szerencsésen lekéstük a menetrend szerinti buszt, de összedobtunk fejenként 15 dollárt, és elhozott egy toyota kis busz. Hajnal 5 órára értem a szállodába. Az egész út iszonyú strapás volt, és nagyon kevés idő jutott arra ami engem igazán érdekelt. Ennek ellenére nagyon örülök, hogy elmentem, de ha elmegyek még egyszer akkor ott maradok Kairóban 2-3 napot. Az biztos, hogy felejthetetlen élmény volt, ha nem is egészen pozitív értelemben.