"Érti valaki, hogy keresztény kormányunk számára miért csak egy éppen osztódó petesejtnél evidens, hogy ember, amikor megszületett, már nem annyira. Pedig akkor már szinte kész kis erőforrás a szentem.

https://wmn.hu/ugy/49779-allandoan-halasnak-kellene-lennem-hogy-a-lanyom-elhet-az-alkotmanyos-jogaval--igy-erez-egy-autista-kislany-anyukaja?fbclid=IwAR1DYPBOAZvGK0_wF9hiKEGMYY3COqhPVwL6eC61IrQ3r80VxcIQ-7HY2Hc

Állandóan hálásnak kellene lennem, hogy a lányom élhet az alkotmányos jogával” – így érez egy autista kislány anyukája

Dóra történetébe egy Facebookos anyukacsoportban futottam bele, ahol árnyékpedagógust keresett az elsős kislányának. Szofi nagyon jó verbalitású, ép értelmű, autizmussal élő kislány, akit a jó ovis tapasztalatok és a szimpatikus pedagógus miatt többségi iskolába írattak. De az első hetek nehézségei mindenki lelkesedését visszavetették. Ekkor született a segítségkereső poszt."

Tóth Flóra írása, Dóráék története.

A Korai Fejlesztőben fél évvel későbbre tudtak időpontot adni. !!!

Nem könnyű a pedagógusoknak, hiszen egy ilyen gyerek oktatása többletfeladat, amihez nem kapnak segítséget. Mi, szülők, igyekszünk minden támogatást megadni ehhez, és közben hálásnak kell lennünk, hogy a gyerekünk élhet az alkotmányos jogával, és tanulhat integráltan – ha neki az a legjobb szerintünk. Mert valójában az oktatástól függ, hogy felnőttként a társadalom hasznos tagja, adófizető állampolgár, illetve egy segélyre szoruló ember lesz-e. De ebben a küzdelemben, ami nemcsak a mi érdekünk, hanem az egész társadalomé, érdekel valakit, hogy mi, szülők, hogy vagyunk? Általában erre már nem jut energia, még nekünk magunknak sem.”