Egyáltalán nem badarság, neve is van e szemlélet atyjának, úgy hívják, hogy Ivan Micsurin. A coclizmusban csak a termés mennyisége számított. Amikor apám vitte a leadott mustot a pincegazdasághoz, az egyik gazda mustjának fokolásakor az átvevö azt mondta: "papa, ennek meg láza van!", mivel az illetö pöttyet túlcukrozta a mustját, így a fokoló majdnem kiugrott a mustból. Amikor meg hozták a hordókat, hogy a leadandó mustot abba töltsük, volt amelyikböl csurgott ki gurgatáskor a fel nem oldott cukor.

Vegyigyüminek a csemegeszölös topicba felrakott irtózatosan túlterhelt tökéiröl készült képén optikailag éretlen a legtöbb fürt, mert nem is lehet érett, tekintettel arra, hogy egymást takarják, ill. kénytelenek teljesen kilevelezni, ami mind cukortartalomra, mint az íz-és zamatanyagképzésre nézve káros a szölönek. Minél kevesebb a levél a bogyókhoz képest, annál kevesebb cukor képzödhet, ill. annál inkább eltünnek a napfény hatására az íz- és zamatanyagok.

Ha a jobb minöséget nem tudod érvényesíteni az árban, akkor teljesen természetes és érthetö, hogy igyekszel annyit termelni, amennyit csak bírsz, ha úgyis megveszik. (költségoptimalizálás)