Demszky Gábor/fb share

 

„érettségi tétel leszünk”

 

Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona egy ízben megkérdezte Böhm Arankát, Karinthy Frigyes feleségét: „Milyen jogon kéred te számon Frici hűtlenségét, amikor te magad sem vagy hű hozzá?” „Elég gyalázat, hogy tűri, én nem tűröm” – hangzott a felelet. Míg Aranka asszony bűnlajstromán fess huszártisztek, szomorú tekintetű hegedűművészek és ifjú gavallérok sora szerepelt, Karinthynak csak egy ismert liezonjáról tudunk. Az is egyszerű mentőakciónak indult.

Az író titkára, Grätzer József volt az, aki 1926-ban elhatározta, hogy Karinthyt megmenti feleségétől. A később rejtvénykészítőként ismertté vált fiatalember módszeresen látott hozzá főnöke életének rendbetételéhez. Először a könyvelését szedte rendbe, s e munka során rájött, hogy a túlköltekezés elsődleges oka Aranka. A buzgó titkár ekkor bemutatott Karinthynak egy csinos máramarosszigeti fiatalasszonyt, aki nem sokkal korábban szökött el a férjétől Budapestre. Róth Izsákné Felmesser Ibolya rajongott az irodalomért, s Gordon Iby néven maga is írt verseket. A szőke, fehér bőrű Iby külsőre épp ellentéte volt a sötét hajú, kreol Arankának. Az csak később derült ki, hogy belsőre nagyjából egyformák. Grätzer saját menyasszonyaként mutatta be Karintyhnak és baráti körének a lelkes költőnőt, akit a Hadik kávéház szúrós nyelvű közönsége el is nevezett Petőfi Saroltának. A konspiráció sikeresnek bizonyult. Kezdetben Böhm Aranka is megpróbálta barátnőiből álló udvartartásához csatolni a nála jóval jelentéktelenebb külsejű Ibyt, akit lekezelő anyáskodással vezetett be a társaságba.

Karinthynak kezdettől imponált a nő rajongása, egyre több időt töltött vele, és szép lassan beleszeretett. Egy idő után már a válást tervezgette. Felesége kezdetben nem gyanított semmit, de Iby – vagy véletlenül, vagy direkt – elárulta, hogy valójában semmi köze sincsen Grätzerhez. A folytatást Kosztolányiné mesélte el: Aranka „bizonyosságot szerzett, és végül is egy napon Ibolyát megtépve, a titkárt megpofozva kiebrudálta a kávéházból mindkettőjüket. (…) Karinthy sem úszta meg simán. Összevissza karmolt képe hetekig sem gyógyult be teljesen.”

Az író Bécsbe menekítette szeretőjét, és megbízta egyik barátját, hogy gondoskodjon róla, de semmiképpen ne engedje vissza Pestre, ahol újabb botrányok törhetnek ki. Ibynek minden nap jelentkeznie kellett egy kávéházban a barátnál, aki ilyenkor telefonon jelentette Karinthynak: „Iby itt van Bécsben. Megvan, nem tűnt el.” Az író inkább maga járt ki Ausztriába, hogy együtt lehessen szeretőjével. Egy ilyen találkozás előtt írta alábbi levelét, amelyben nemcsak hűségéről biztosítja Ibyt, hanem azt is megelőlegezi, hogy szerelmük és levelezésük története egyszer tananyag lesz.

„Sietek, pár percem van. De nem azért, ahogy gondolod – csend és figyelem van, mosoly az ajkakon, nem volt egy hangos szó. Pár nap múlva a családom lemegy a Balaton mellé, én Pesten maradok.

Valami úgy dagad bennem, úgy ugrál a mellemben, én nem tudom, hogy beszéljek, úgy szégyellem magam – én eddig író – voltam, ha írtam, levelet is, mindig komponáltam, vigyáztam, most mintha a Te kezed vezetné a tollam – olyan furcsa ez, nézd a stílusod! Nem érzed? Talán még az írásom is hasonlít a Tiédhez.

Rettenetesen szeretlek, mit szólsz hozzá? Mint a mennydörgős mennykő, úgy vágott főbe az a furcsa lehetetlen feltevés, hogy talán… talán… Te is –

Rémes. Hm? Mi?

Hogy mi lesz?

Az elejét látom. Csak a közepét nem látom, a végét is látom. Iskolában fogják tanítani a mi dolgunkat fiam, az a gyanúm. Érettségi tétel leszünk.

„Kérem, Schwarz beszéljen valamit Karinthy és G … legendás ügyéről. Hát kérem. Talán a bécsi levelekből valamit.”

Hopp – vigyázni kell. Te drága.

Mitől görbült le a szád? Hű vagyok

K”

Mialatt az író Bécsben epekedett Ibyért, Böhm Aranka Budapesten a fiatal Déry Tiborral vigasztalódott. Karinthyban feltámadt a féltékenység, ráadásul addigra arra is ráébredt, hogy csöbörből vödörbe került, és Iby semmivel kevésbé nem kívánja szőröstül-bőröstül uralni az életét, mint Aranka. Egyre ritkábban ingázott Bécs és Budapest között, majd szakított szeretőjével és végleg hazatért. Közben Iby sem maradt egyedül. Megismerkedett Elias Canettivel, a későbbi Nobel-díjas íróval, aki egyetemistaként maga is Bécsben élt. A csalódott asszony kiöntötte szívét az ifjú írónak, aki később így emlékezett életrajzi regényében: „(Iby) Budapesten találkozott Karinthy Frigyessel, egy szatirikus íróval, aki hazájában hírességnek számított. (...) Az író barátnője lett, verseket írt, amelyek tetszettek Karinthynak, állítólag épp úgy rabul ejtették az írót, mint Iby szépsége".

Canetti többre becsülte Iby költészetét, mint a Hadik közönsége, legalábbis ő segített a nő verseit németre fordítani. Miután lezárta magában a Karinthy-szerelemet, 1928-ban Berlinbe költözött, ahová új barátját is maga után hívta. Itt Ibby Gordon néven publikálta verseit, és ő lett a berlini kávéházak Böhm Arankája, aki – Canetti visszaemlékezése szerint – kora jelentős német íróit, Bertolt Brechtet, Alfred Döblint és Gottfried Bennt is az ujja köré csavarta. Néhány Berlinben töltött év után visszatért Budapestre, és ismét találkozott Karinthyval, de szerelemi viszony már nem támadt közöttük. Karinthy akkorra beteg volt, és Arankája oldalán élte megszokottan zaklatott életét.

#Írjálésszeressél #Máraboltokban

holnap könyvbemutató: https://www.facebook.com/events/243307146349292/