Szia Zsombor!

 

A miérteknek több oka is lehet... Anno nemigen gondolták, hogy ez fontos dolog lehet, hiszen "csupán gyerekjátékokról" van szó. Németországban nagyobb hagyományai vannak a játékgyártásnak és a vasútmodellezésnek is, és lehet, hogy ott sem volt sokkal több korabeli újságcikk, csak a "lelkes vasútmodellezők, gyűjtők" népesebb táborában többen akadtak akik "időben" felkutatták a játékok, villanyvonatok gyártóinak történetét. Ezért lehet az, hogy sokkal jobban dokumentált az a terület.

Nálunk régi játékok vasútmodellek gyűjtőiről a 80'-as években még alig lehetett hallani, és valóban igen kevesen is foglalkoztak ezzel a gyűjtési területtel -ezt konkrétan tudom idős gyűjtők elmondásából. Inkább a vasútmodellezés volt népszerű, a régi darabok gyűjtése sokkal kevésbé mint manapság.

A németek ebben határozottan sokkal előbb jártak nálunk. Ott már a 80'-as években is igen komoly ára volt a ritkább, régi játékvonatoknak és értelemszerűen -a fokozottabb érdeklődés okán- az irodalma is bőségesebb. Ugyanis az információkat mindig és mindenhol a lelkes gyűjtők szedik össze... A múzeumok kapacitása ehhez soha, sehol nem volt elég, és sok múzeum szerezte információit - sőt féltve őrzött kollekciójának legjavát! - "megszállott gyűjtők" tevékenysége révén! Egy konkrét példa: a Szépművészeti Múzeum felbecsülhetetlen festmény anyagának magja az Eszterházy család tulajdonából került a Múzeum birtokába. Ha az Eszterházyak között nem lettek volna lelkes -és nem mellesleg igen gazdag- gyűjtők - a legnagyobb műgyűjtő a családban Eszterházy Miklós volt -, ma nem láthatnánk a Raffaello által festett "Eszterházy Maddonát" -mely a múzeum legértékesebb műtárgya- és sok más értékes műtárgyat sem... De nem ők voltak az egyetlenek. Mivel azonban nem vág szorosan a témába eltekintenék még a fontosabb műgyűjtők nevének felsorolásától is...

Más kelet európai gyártók termékei is igen kevéssé dokumentáltak általában.

Személy szerint én pont ezért kezdtem el felkutatni a hazai játékvasútgyártás történetét, amivel közel 20 éve foglalkozok és próbálom eloszlatni az időnként életre kelő, de sokszor valós alapokat nélkülöző "legendákat".

A kutatás nem könnyű, sok irat meg is semmisült -ezt levéltári kutatások során tudtam meg-, azok akik a gyárakban dolgoztak sajnos már nem élnek vagy nagyon idősek. Felkutatni is alig lehet őket, és ha sikerülne is, az emlékek megkoptak az évtizedek során... Így talán még az utolsó pillanatokban fogtam neki, ha ma kezdeném valószínűleg már késő lenne, és így sem biztos, hogy teljes lesz a kép...

 

Bár azért alakul, amiben azért időnként a vakszerencse is segített... ;)

Egyszer meg fogom írni a Magyar játékvonatok történetét és azt is, időnként milyen szerncse segített egy-egy, már kinyomozhatatlannak tűnő játékvonat gyártó történetének felkutatásában, mert volt ilyen. :)

 

Üdv: R.