De ki adja vissza az öregember látását, hallását és járóképességét? Ki tölti meg újra életerővel, célokkal, vidámsággal, fájdalommentességgel? 

Elkopunk, na. Ez az igazság, és nem csak testileg, hanem szellemileg és lelkileg is. Egy nagyon öreg ember már máshogyan viszonyul a halálhoz, mint egy egészséges, életerős. Ha az értelme tiszta, szándéka erős és megváltozhatatlan, miért ne mondhatná, hogy köszöni szépen, neki elég volt a földi létből?