Elhiszem, hogy nálad, nálatok kinőtt a gyerek a lázadásból és győzött  a szülői tekintély és a józan ész. És a szeretet. De sajnos ez nem minden gyereknél válik be, ebben csak reménykedhet a szülő, mert kétesélyes a játszma. A túlzott szigor lázadót, a túlzott engedékenység pedig zsarnokot szül. Nagyon észnél kell lenni a szülőnek, hogy elkapja a gyerek grabancát az első intő jelekre, ezt meg sokszor fel sem ismerik a szülők. És ez nem a szülők hibája, hiszen már a tananyag is neten érkezik, a tanuló tegezi a tanárát a konzultációs cseten és elküldi az anyjába, ha neki nem tetszik valami. Hogyan felügyeled ezt? 

Szerintem a gyereked nem a z korosztály tagja, a z úgy néz rád ha mondasz neki valamit, mintha egy  beszélő mohos szikla lennél, nem is érti, hogy mit akarsz tőle. Erkölcsről, empátiáról papolsz neki? Nem is érti, hogy mi van ezen fogalmak mögött. 

Nézz be egy iskolaudvarra, ahol nyolc-tízéves gyerekek vannak, igen csak meg fogsz lepődni.