. Pl. ha jogot adunk bármely szülőnek  arra, hogy arra hivatkozással, miszerint ő nem akarta a gyereket, felmentést kapjon mindenfajta szülői kötelezettség alól, valószínűleg alig akadna olyan, aki tartásdíjat fizet a kapcsolat megszűnte után. Elvégre hogyan bizonyítod be, főleg hosszú évek távlatából, hogy nem tiltakozott ellene?

Mondjuk nagyjából így lehetne kiindulni:

A nőnek kötelezettsége lenne a vélelmezett apával megbeszélni a terhesség 12 hetéig, hogy akarja-e a gyereket, ha nem akkor azzal nem csak a kötelezettséget, hanem a jogokat is elveszíti az apa:

Jogi abortusz.

Ha később mégis szeretné érvényesíteni az apaságát, akkor visszamenőleg a tartásdíjat kamatostul.

De ha meg nem akarja a gyereket, ugyan annyi joga legyen lemondani ilyen formán róla, ahogy a nő ha akarja, akkor például abortuszt csináltat.