:)

Én mindig úgy járok a pillanatragasztó használatakor  (cipőtalpragasztás meg ilyenek), hogy két ujjam biztosan összeragad és nem győzök ollóval, acetonnal, körömkefével stb. harcba szállni az ujjaim szétválasztásáért illetve a tisztaságáért:)

(Meg fogom nézni a Mikszáth-novelláskötetek között, megvan-e az ilyen című és istibizi elolvasom. Annyira hangulatos volt Magdolnna leírása Selmecbányáról,hogy most legalább írásban nagyon vágyom rá.)