AZ előzőekben köszönet a kedves szavakért.

Most pedig néhány szó az aktuális kérdésről. A legfontosabb a Gönci, nem lesz kásás, vagy fojtós ha megfelelő mennyiségű vizet kap.

Ma már elengedhetetlen az öntözés, akár kiskertről, akár üzemi ültetvényről van szó, ha a gyümölcsünket fajtajellegesen szeretnénk szedni és a fákat jó kondiban akarjuk tartani.

A Kulcsszó a folyamatos vizellátottságról szól. EZ nem egyenlő azzal, hogy állandóan öntözünk, hanem a talaj vizkészletéhez és a fák vizhasználatának megfelelően. Ezt lehet mérni egyszerű vagy bonyolultabb műszerekkel, de néhány szezon alatt, ki is lehet tapasztalni a termőhelyünknek megfelelően.

Volt már szó róla, ha aszály van, éréskor nemhogy tovább hizik a gyümölcs, hanem egyenesen csökkenhet a tömege is, mert a fa "visszalopja", igy nem csak a minőség, de a gazdaságosság is nagyon fontos szempont.

Egyébként a Gönci, ha ezeket megkapja és még egészséges, akkor teljes érésben van leve, nem is kevés, amellett hogy tömött a húsa. Mivel gyorsan puhul, a piacon ilyet nyilván nem kapunk, mert mire eljutunk a megfelelő érettségig, akkor már egyáltalán nem szállitható. Ebből kifolyólag a házikertek és kisebb telepitések egy nélkülözhetetlen fajtája, a nagy ültetvényekből szépen ki fog kopni. Lekvárnak, még mindig ez az egyik legjobb, pálinkának már több a lehetőség.

A Frissonról volt már szó, több izben. Tudjuk hogy kiváló a gyümölcse, annyira hogy ezt is szinte f----ig lehet enni, alig lehet abbahagyni. Van illata, aromája is. AZ izvilága kissé hasonlit a MK-hoz, igy könnyen szerethető, elfogadható fajta. SZoktam volt mondani, hogy a Frisson az érési idejének a Kuresiája.

A fagytűrése kimagasló, bőven az első tizben van. Nem kell neki porzó, későn is virágzik, viszonylag koncentráltan, nem kell sokáig fújkálni. A monilia érzékenysége átlagos. 

Termékenysége is kimagasló, rügy hátán rügy van.

A hátrányairól viszont nem volt szó, pedig vannak sajnos bőven.

Már közepes terhelésnél, a gyümölcsei kontrasztosan érnek. EMiatt ránézésre nem túl tetszetős. Ez is viszonylag gyorsan puhul (fogyasztóként én a gyorsan puhulókat kedvelem, mig termelőként, ez nem túl jó dolog), tht ha ki kell ládázni és sok van, akkor jelentős lesz a féloldalasan zöldes gyümölcsök aránya a ládában.

Nagyon érzékeny a virusra. Ha megkapja, a lombján alig, de a gyümölcsén nagyon látszik, kivül is. Nagy részét féléretten el is szórja, gyenge minőséggel. Ott vannak mellette az egészséges fák, igy van összehasonlitási alap.

Ha nagy a gyümölcsterhelés, akkor szálasodhat (ez csak a lekvárnál nagy baj). Nagyon pontosan kell kialakitani a fán a terhelést és akkor ez a gond nem lesz. AZ egy tévhit, hogy a szálasodás öntözéssel megelőzhető.

Pusztulnak a fái. AZ oka rejtély. Nálam annyira halandóak, mint a Bergeron, az ültetéskori mennyiségnek, már csak a fele található meg.

AZ idei évben volt eddig a legtöbb fapusztulásom. Következtetéseket nem nagyon lehet levonni, hisz néhány fajtából egy- egy fa adta meg magát, szinte véletlenszerűen.

Viszont két kiugró eredményem van, az egyik a Farely ( az összes fa meghalt), a másik pedig a Frisson, ezt nem győzöm pótolni. Még nyár végén is volt haldokló fa, nemrég húztuk ki.

Mindezen hibái ellenére is fenntartom az állományát, mert a gyümölcse feledteti a hibáit.

Volt szó a szálasodásra. Mint emlitettem, az öntözés nem oldja meg, esetleg mérsékelheti az arányt. 

SZintén tévhit, hogy ha ledaráljuk a gyüm,ölcsöt, akkor megszűnik a jelenség.

Nem fog. Ezek elemi rostok, melyek a kocsány felőli részen kindulva a gyümölcshúsban vannak. Emészthetetlen, rághatatlan, mechanikailag nem feldolgozható, a Jam-et, lekvárt élvezhetetlenné teszi.

A most forgalomban lévő fajták 15-20%-a ilyen. Van ami évjáratonként hajlamos, van ami mindig, kis terhelés mellett is.

Igy, ha valaki telepiteni kiván, jól gondolja meg elsőzör milyen célt kiván vele kielégiteni.