Azt meg valahogy elfelejtik, hogy az amerikai varázsvilág vezetője egy fekete nő volt (a 20-as évekbeli Amerikában.) A házimanók mellett miért lett volna fekete rabszolgaság Amerikában? Az afrikai varázslók meg nyilván nem hagyták magukat elfogni. Egyébként valahol, talán a kviddics évszázadaiban említik, hogy az afrikaiak nagyon otthon vannak asztrológiában, de nem nagyon használnak pálcát.

Rowling alapvetően a 90-es években nem írta a műveit sem feministának (gondoljunk a sok háztartásbelijére) sem nyitott szellemben a kapcsolatok terén (házas vagy egyedülálló voltál, egyedülállóként reménytelen, plátói szerelmes vagy olyan, aki nem is gondolt ilyesmivel. Leszámítva a tiniket, akiknél volt ugyan járás, de ez csókolózásban merült ki.) Most, hogy folytatni akarja az univerzuma bővítgetését, beleszaladt az elmúlt 20 év változásaiba, és az ezzel kapcsolatos követelésekbe. Utólag próbál színesítgetni, de angolként nem sok esélye van megérteni az amerikai SJW lelkivilágot, így nem tud megfelelni nekik.

De amúgy tényleg, az amerikai sámánokat azért csakugyan bevehette volna. Érdekes volt az Ilvermony megalapításának sztorija is persze, de lehetett volna említeni, milyen rendszerben képeztek az indián varázslók utódokat. Gyaníthatóan családon belül maradt, hiszen örökletes tulajdonság, és az indiánoknál a sámán elismert szerep volt, nem voltak boszorkányüldözések.

Viszont az amerikaiak, ahogy lejött, nem nagyon foglalkoztak a muglik közt élő mágikus gyerekekkel. Különben Credence nem lehetett volna obskurálóvá.