Csimpolya Creative Commons License 2018.10.18 0 0 1721

Tegnap sort kerítettem a Ráth György Múzeum megtekintésére. (Fasor – Bajza utca sarok). Tíz éve havonta egyszer járok el mellette, de sosem láttam nyitva. Aztán egy rádióhírben hallottam, hogy felújítva megnyílt. Miután esedékes volt, hogy arrafelé járjak, gondoltam, megnézem. Nem is bántam meg, szecessziós kiállítás volt (és van) benne. A hely kicsi, de szép, és örültem annak, hogy nem én voltam az egyetlen vendég.

Ráth György közismert műgyűjtő volt a századfordulón, az ő villájában rendezték a kiállítást.

Nehéz felsorolni, mi mindent láttam. Sok minden tetszet, néhány dolgot viszont túldíszítettnek találtam, például egy íróasztalt. A teteje festett volt, és sok minden eszembe jutott róla, csak az nem, hogy írjak rajta.

Mint legtöbbször, az érdekes apróságok tetszettek legjobban. Például egy dohányzókészlet. Nagy, de csendes derűmre a szivarvágó egy női lábszárat ábrázolt. Volt gyufatartó is, de miután gyufásdoboz nem, a gyufa alighanem bármilyen felületen meggyulladt.

A szépen terített ebédlőasztal is tetszett, bár kissé furcsálltam az üvegtányérok színét, A szélük fehér, a közepük meggypiros. Elég furcsa lehetett ebből húslevest enni, még ezüstkanállal is. A poharak voltak a kedvenceim, ugyanis enyhén dőlt a száruk, ezért aztán a kehely rész is ferde lett. Talán az alkohol elleni küzdelmet szolgálta?

Ha már pohár, nagyon tetszett egy likőrös készlet. Ahány pohár, annyiféle alakú, viszont legföljebb három cent ital fér belé.  Van még egy kevés diólikőröm, valahogy jobban esnék ebből inni.

Szintén az érdekes apróság kategóriába tartozik egy papírból kivágott öltöztetőbaba. Társaságbeli hölgy, három különböző ruhával. A kedvencem egy golföltözék, elvégre a divat is változik! Ehhez még kalapot sem kellett hordani.

Még egy érdekesség. Az előtérben a házigazda díszöltözetének fémrészei láthatók. Rájöttem, hogy ez egy mentekötőlánc, egy öv. Sok-sok gomb (ezek fületlen gombként is érhetnek valamit), no meg két sarkantyú. Elgyönyörködtem bennük, de csak ma jöttem rá, hogy hiányzik a kalaphoz tartozó boglár, elvégre a kócsagtollat is tartania kell valaminek. Lehet, hogy eltűnt az idők viharában.  Mintegy kárpótlásul, volt néhány női kalaptű.

Az ott dolgozók nagyon udvariasak, szívesen válaszoltak a kérdéseimre.

Aki kedveli a szecessziót, érdemes megnéznie.