A szálkás kajszi lekvárról félrevezető, és fajtalejárató féligazságok is keringenek az interneten, és itt is megjelent néhány ebben a szellemben átvett info. Lehetséges a keményebb rost egyes gyümölcsök lekvárjában, ami kősejtességet, keményebb rostot, szálkásodást idézhet elő, de annak mindíg oka van, és meg is oldható.

Az egyik fő ok például a kajszinál, hogy van bizony ez a plum-pox vírus, vagy szilvahimlő vírus, ami ha nem is tudja megölni a fát,

nem csak foltokat hagy a gyümölcsön vagy annak magján, hanem a fában jelentősen szűkíti a nedvkeringést is és tápanyagfelvételi zavart okoz. Ezért  lehet egyszerűen erősebb a gyümölcsrost, mivel nincs elég lé a kineveléskor. A második általam ismert ok a cyrangel által leírt elégséges víz hiánya a gyökérzetnél mint fölvevőnél a termésfejlődés és érés időszakában.

Ennek is az oka tulajdonképpen hogy nincs elég lé, csak itt a betegség nem játszik.

Igaz, hogy már régen volt Bergeronom, de volt, évekig főztük a baracklekvárt belőle, nem volt szálka sohasem, nem volt vírusos és házikertben néha kapott vizet amikor kellett.

Biztos, hogy nem igaz az az állítás, hogy a gyümölcsben nem érezhető a szálkásság, de a lekvárban meg igen. A főzés során mindenképpen puhulni kellene még a "kőnek" is. Ha mégis ilyen gyümölcs van csak, és kell belőle a lekvár, akkor nem paszírozás meg szürögetés, hanem darálás és botmixer 100 %-ig meg tudja oldani a problémát, meg egy ügyes lekvárfőző asszony. Szerintem.