A két ágfalvi csata

1921. augusztus 28-án a Sopron irányába menetelő  csendőralakulatokat Ágfalvánál feltartóztatta a Francia Kis Mihály parancsnoksága alatt álló kecskeméti „Rongyos Gárda” egységének Kaszala százados vezette csapata. Fogságba ejtették Robert Davyt, a későbbi Burgenland kinevezett osztrák kormánybiztosát. Ugyanitt esett el első hősi halottunk, Baracsi László, a kecskeméti Rongyos Gárda harcosa. Síremlékét, Sopron vármegye emlékoszlopát szülővárosa állíttatta, s itt hangzott el: „Hősi halálával Trianon rabláncából kitörött az első láncszem.”

A többi bevonuló egység mintegy felét szintén megtámadták, megállították vagy hátrálásra kényszerítették.

A második ágfalvi csatára 1921. szeptember 8-án került sor. Ebben a csatában a magyar főerőt a bányász-erdész főiskolások, az Ostenburg zászlóalj 5. százada adta. A számos osztrák kém miatt a fiatalok fegyvertelenül, de lőszerrel – kézigránáttal – megrakodva, feltűnés nélkül, kis csoportokban közelítették meg Ágfalvát. 7-én este, sötétedés után egy csendőrszázad vonult ki fegyveresen, és tért vissza anélkül. 8-án néhány órás kemény csatában kiverték a faluból a háromszoros túlerővel rendelkező csendőrzászlóaljat. Olyan jelentőségű győzelem volt ez (természetesen a három nappal korábbi, Kirchschlag osztrák város elleni Rongyos Gárda, magyaróvári gazdászhallgatók, fővárosi mérnökhallgatók és persze mások által is végrehajtott támadással együtt), hogy Ausztria egyelőre teljesen kiürítette a megszállt területeket, hogy rendezze sorait...