ne is lenne ez abszurdisztán ha meg ez is adakozóbb volt mint a melldöngető magyar vezetés utána...
Haynau vénségére magyar hazafi lett
https://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/03/24/a_remuralmarol_ismert_haynau_vensegere_magyar_hazafi_lett/
Azt gondolhatnánk, hogy Haynau még rosszabbul járt volna, ha Magyarországon egy pillanatra is őrség nélkül mer mutatkozni, ehhez képest az idősödő főtiszt éppen itt, Szabolcs vármegyében vásárolt magának 700 holdas birtokot, ahol magányosan élt, a háztartást egy elesett bajtársának két lánya vezette – volt is miről pletykálni a környéken. A véreskezű gyilkos még magyarul is megtanult egy kicsit, főleg néhány cifrább káromkodást, a fűszeres magyar konyhát és a jó tokaji borokat különösen szerette.
Az elmagyarosodott generális Jókai Az új földesúr című regényében is feltűnik. Az író az Utóhangban egy mai szemmel igen meglepő történetet is megoszt róla. „Egy este Haynau tábornagy (a nyugalmazott) magyar ruhában, széles szalagú darutollas túri süveggel a fején, a legkizárólagosabb magyar urak társaságában jelent meg”, de ennél is cifrább, hogy ezek után a következő kijelentést tette – persze németül: „Mi, magyarok, nem hagyjuk jogainkat elorozni!”
A Haynauról alkotott képet tovább árnyalhatja az is, hogy még 1849 decemberében tette közhírré: tetemes összeggel, 321 879 forinttal alapítványt hoz létre, amelynek kamataiból az éppen véget ért háború rokkantjai segélyben részesüljenek. És nem ám csak a császári oldalon harcolók, az összeget felerészben kellett a császári királyi haderő és a magyar honvédség veteránjai között szétosztani. Az egykori hősöket oly nagy becsben tartó magyar állam később mindössze öt krajcárban állapította meg a szabadságharc volt katonáinak napi segélyét.
