ezekből melyik a hazugság?

3. A korrupció és az összeférhetetlenség • A parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatok rendszere nem teszi lehetővé a politikusok tényleges vagyoni helyzetének ellenőrzését, a vagyonnyilatkozatok pontatlan kitöltését nem szankcionálják. • Európai összehasonlításban kirívóan magas, 36 százalékos az egyszereplős, vagyis verseny és átláthatóság nélküli közbeszerzések aránya. Magyarországon a legmagasabb az OLAF (az EU csalás elleni ügynöksége) által azonosított csalások aránya az uniós pályázatokban. „2017-ben az OLAF súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, akkoriban a magyar miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda”. • „Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért.” • „Magyarország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az Unióban. Minden magyar régió jóval az uniós átlag alatt van a kormányzás minősége tekintetében.” (Ez az uniós mutató a közigazgatási kiadások nagyságát veti össze a közszolgáltatások minőségével. A kritika lényege, hogy a magyar állam európai összevetésben drágán működik, és alacsony minőségű szolgáltatásokat nyújt.)