kezdheted cáfolni:

• Az Európai Unió Bírósága uniós jogot sértőnek találta a bírói kényszernyugdíjazást 2012-ben, amit követően a Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézete a 2015. októberi jelentésében kifejtette, hogy az eltávolított bírák többsége nem tért vissza eredeti hivatalába, részben amiatt, hogy azt már betöltötték.
• A Gazsó kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015 júliusában megállapította, hogy Magyarország rendszerszinten nem biztosítja a bírósági eljárások ésszerű időn belüli lefolytatásához fűződő jogot, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők jogorvoslatot kérhessenek nemzeti szinten a túlságosan hosszú polgári eljárások miatt.
• A Baka kontra Magyarország ügyben az EJEB 2016-ban megállapította, hogy a Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének elmozdítása nemzetközi egyezményt sértett.
• Jóri András adatvédelmi biztos eltávolítása kapcsán az Európai Unió Bírósága állapított meg jogsértést 2014-ben.
• Az ügyészséggel kapcsolatban a legfőbb ügyész újraválaszthatóságát, az egyes ügyek ügyészségen belüli elosztását és a fegyelmi eljárások átláthatóságát említi a jelentés hiányosságkén

• A képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos valós szankciók nincsenek, ahogy azok online átláthatósága és kereshetősége is hiányos.
• A választásokra felhasznált kampánypénzek forrásáról csak a választások után kell nyilatkozni, ami lehetetlenné teszi, hogy a választók a választáskor tudják, jogszerű vagy jogellenes kampány után mennek-e szavazni.
• A magyar kormány 2016 decemberében kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködésből, amely mintegy 75 országot és több száz civil társadalmi szervezetet fog össze, de annak nem tagja az összes uniós tagállam.
• Magyarországon 1996 óta folyamatosan csökkent a kormányzati hatékonyság, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az Unióban, minden magyar régió jóval az uniós átlag alatt van a kormányzás minősége tekintetében.

• Magyarország a GDP-je 4,4%-át vagy az állami beruházásainak több mint felét kitevő uniós finanszírozásban részesül
• 2016-ban a közbeszerzési eljárások 36%-án egyetlen érvényes pályázat volt
• A 2013 és 2017 közötti időszak vonatkozásában az Unión belül Magyarország tekintetében a legmagasabb az OLAF strukturális alapokkal és mezőgazdasággal kapcsolatos pénzügyi ajánlásainak százalékos aránya
• 2017-ben az OLAF „súlyos szabálytalanságokat” és „összeférhetetlenségeket” állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, akkoriban a magyar miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda. Az OLAF a pénzügyi ajánlásaival együtt megküldte végleges jelentését a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának azzal, hogy az 43,7 millió EUR-t fizettessen vissza, illetve igazságügyi ajánlásokat tett a legfőbb ügyésznek.
• Az OLAF által 2017-ben lezárt, határokon átnyúló vizsgálat olyan esetekre is kitért, amelyekben állítólag 31 kutatási és fejlesztési projektben éltek vissza uniós forrásokkal.
• Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni eljárások lefolytatásáért.
• A Bizottság által 2014-ben közzétett uniós antikorrupciós jelentés szerint Magyarországon a korrupciót széles körben elterjedtnek (89%) érzékelik.