Ez az egész sérülés - visszatérés - kérdés / probléma a lehető legélesebben veti fel az ellentmondást,

ami abból fakad, hogy a Yokozuna (a "nagy bajnok") ilyen szempontból is egy megkülönböztetett lény

a világegyetemben (ami nyilván korántsem véletlen).

 

Nevezetesen, jó ideig el - foglalkozhat saját - önnön magával egy séfülése, vagy annak álcázott forma

- ingadozása / önbizalom - vesztése (nevezzük, ahogyan akarjuk) okán, egészen addig, amíg úgy nem

érzi, hogy már ismételten versenyzésre kész fizikai és mentális állapotban van.

Félreértés ne essék, aki sérült, sérült, ez nem kérdés. Csak éppenséggel a következmények egészen

eltérőek. Ha valaki - akárcsak egy Sekiwake is - ilyen ok miatt "0 0 15" - eredménnyel zár egy tornát,

akkorát zuhan, hogy szinte a Makuchi legalján találja magát, ha pedig Maegashira 8 - 9 - en kívül van,

egészeb biztos, hogy a Juryo - ban folytathatja (ha egyáltalában folytathatja). Nem önmagában ezzel

van a problémám, hiszen a sportág szabályai már több-száz évesek és akik ezt megalkották-kitalálták,

kőbe vésték nyilván tudták, hogy mit - miért tesznek. Mindazonáltal azért ez - legalábbis számomra -

kissé furcsa. Mint amikor a 100 méteres síkfutás egyes pályái (1 - től 8 - ig, vagy újabban 9. - ig) nem

egyforma hosszúak, vagy az egyik pálya emelkedik, míg a másik lejt, avagy az egyik pályán 3 m/mp

erősségű ellenszél, míg a másikon 3 m/mp erősségű hátszél fúj. Persze ez csak egy teljesen ösztönös

gondolkodás, semmi gyakorlati jelentősége nincs.