Köszönök szépen minden infot. Ti olyan rendesek vagytok! Egy óriási ködfelhőben bolyongok. S ti vagytok, akik utat mutattok. Oszlatjátok a ködöt, amiben fuldoklom. Talán mégsem egy kijárat nélküli útvesztő a sorsom. Ki is a betegebb? A tumoros, vagy a tehetetlen hozzátartozó? Igen, én sem vagyok a topon. Csípő protézis műtéten és gerincfúziós műtéten vagyok túl. Pár hónap különbséggel épp egy éve volt. Hogy még itt lehetek, egy pszichoterapeután múlt. 2005ben kerültem hozzá. Meggyőzött, hogy az élet egy jutalom. Még akkor is, ha én büntetésnek gondolom. 5 től 14éves koromig gondozott egy gyermek otthon. Mikor kikerültem, jöttek még rosszabb dolgok. Az erőszak tevő nem a börtönben landolt. De kissé elkanyarodtam. Nos igen. Már élet igenlő vagyok. De bevallom, a forduló pontig minden könnyem elfolyt. Ugye, sokfélék vagyunk? Nem mindig mutatja a röntgen, amikor kinlódunk... Bocs, ha nem ide való, amit irkálok.