lehet hamisítvány is (és a tudományos vizsgálatok ezt mutatják)
A lehet szó a tudomány szempontjából nem releváns. Inkább azt kell mondani jelen esetben, hogy tudományos vizsgálatok sora a vászon hitelességét bizonyítja, míg egy, megkérdőjelezhető ennek ellentmond. Az más kérdés, hogy ez a vizsgálat felrúgta az ilyenkor használatos protokollt…
- a leplen látható alak lehet bárki, semmiféle módon nem tudod bizonyítani, hogy az az alak azonos az újszövetségi Jézus nevű szereplővel.
A vásznon látható alak képmása teljesen megegyezik az evangéliumokból ismert személlyel – Jézussal – így az nem is lehet más! A kérdés pusztán a kép létrejöttének módja.
csak kértek tőled egy bizonyítékot Jézus egykori létezésére, és erre te ezt a semmi bizonyító erővel nem rendelkező dolgot hoztad válaszul.
Értelmes ember számára elég bizonyíték, ha egy első századból származó vásznat mutatunk fel, amely megegyezik az evangéliumokkal! Ez sokkal több mint ami bármelyik más lehetséges bizonyíték egy történelemben említett személy bizonyítására...
Az hogy te a hitedből eredően HINNI AKAROD, hogy a leplen látható kép az egykor élt Jézusé,
Én nem hiszek! Én bizonyítok, csak te befogod a szemed és a füled!
te hinni akarsz, ezért szelektálsz az állítások közül, és csak azokat tekinted igaznak, amik a hited szerinti prekoncepciót alátámasztják, amelyek ellentmondanak neki, azokat még figyelembe sem veszed. Pedig van belőlük dögivel! Itt egy kis lista:
A hülye, régi, gyengeelméjűeknek való ezer éves listára itt a válasz:
1.) A tudományos vizsgálatok kizárták a képmás létrejöttének festéses módját – jelenleg hasonlót egy egyetemi tanszék munkacsoportja hozott létre lézerrel… ( a festőt soha nem nevezte meg a püspök …)
2.) A püspök, a pápa, valamint a család vitáját egy kompromisszum zárta le, ami szerint bemutathatták a vásznat!
3.) A szénizotópos vizsgálat 1280 és 1350 es intervalluma némileg ellentmond a kérdésben megfogalmazottnak, főleg ha figyelembe vesszük a magyar Pray kódexet, ami 1280 előtt keletkezett és tollrajzai - a csak a vásznon látható ismertetőjegyeket tartalmaznak!
4.) A „festő” minek kent volna travertínót a talpakra, ha az nem is volt látható, még kevésbé értékelhető a zarándokoknak?
5.) A vásznon lévő anyagok annak hosszú útját bizonyítják – pld. a bizánci császárok magukkal vitték a csatákba – armazon…stb. sőt új szót alkottak rá…
6.) Az alak képe anatómiailag helyesen jelenik meg. A kezek összekulcsolása a nemi szerv előtt nem képi ábrázolás technika a közönség érzelmeinek figyelembevételére, hanem azok össze voltak kötve a rigor mortis állapotában.
7.) A zsidók fehér ruhában temetkeztek akkor. De ez az ünnepre való tekintettel egy elsietett előzetes eljárás volt.
8.) A szövőszék fajtáját és a szövés módját neves textilszakértők azonosították.
9.)ὀθόνια, a görög szó nem gyolcscsíkokat jelent, hanem az ógörögben a vitorlák vásznára utaló szóból keletkezett – vászon!
A témáról továbbra is nyugodtan kérdezhetsz, szívesen válaszolok. Bár valóban látszik, hogy még hosszú éveket kellene tanulmányoznod a témát, hogy szindonológus tanonc lehess!