Amennyiben a tudományosnak (forradalminak, újszerűnek, meghatározó felismerésnek) tartott (vélten tudományos) eredmény hipotézisen alapul, úgy (amíg nem bizonyított) nem tekinthető tudományos eredménynek az állítás – főként nem azok az utólagos állítások, amelyek ezen feltevése(ke)n nyugszanak – és ezt szakterülettől függetlenül, a tudományt definiáló téziseink szerint állíthatjuk.:-)

Néhány példa arra, milyen egyszerű (ál)tudományos vagy annak látszó eredményt produkálni

- A régész (történész) által feltárt maradványok számából, állapotából és mennyiségéből, a leletek korából és környezetéből, a környezet feltételezett ismert (legyen az akár írott, tényszerűnek elfogadott) történelméből levont következtetések.

- Riemann-sejtés (és nem az azt pontosító/kiegészítő törekvések, eredmények)

- Ősrobbanás (mint jelenlegi ismereteink szerint, továbbra sem cáfolható teória)

- Távolhatás (amely kvantummechanikai megfigyelések bizonyítottnak látszó és a fénysebesség abszolút volta okán, az impulzus nem minden esetben származtatható a sebességből)

(...)

- Társadalmi nemek (ami eklatáns példája a mindent relativizáló, újat kényszeresen alkotni vágyó, de arra ötlettelen tanácstalansága okán képtelen, perspektivikus asszociativitásnak; lásd még Esztétika, ami meg ugye: a tökéletesség érzéki megismerésének tudománya)

És akkor már tényleg csak annyi van hátra, hogy elfogadjuk és rögzítsük: nem a mi, e tárgyban alkotott véleményünk alapján minősülnek az áltudomány tudománynak – vagy fordítva.:-)