Tegyük fel, hogy két szám szorzata (amit értékek esetén esetleg mérni tudunk) csak a példa kedvéért 60.

Mivel ez többféle módon is megvalósulhat, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kiindulón értékek"bizonytalanok" voltak, vagy csak nem tudjuk meghatározni az értéküket?

Ez akkor is igaz ha bizonyos matematikai eszközökkel (pl. hullámfüggvény) próbáljuk értékelni.

A könnyebb út természetesen az, hogy beképzeljük, hogy abszolút pontosan, a valóság teljes mértékű észlelésére vagyunk képesek. Azaz annyi a valóság, amennyit észlelni vagyunk képesek belőle.

Valójában ez nincs így, de elfogadnám ezt a nézetet, ha be tudnád bizonyítani, hogy a detektorodban nem elektronnal észlelnek (aminek a helye bizonytalan, pontosabban nem meghatározott), esetleg elektromágneses hullámmal, ami szintén nem tesz lehetővé lehetővé pontos helymeghatározást.

Tehát ha lenne egy abszolút mérési módszer, amivel elvileg pontosan meglehetne határozni az elektron helyét, s bizonytalan eredményeket adna, akkor lehetne kijelenteni, hogy az elektron helye bizonytalan.

A helyét befolyásolja a proton, s elektron töltése, s a távolság (is). a két töltés bizonytalanságáról még nem láttam feltételezést.

Ha a töltésmennyisége csak kb. lenne annyi, amennyi, akkor érthető lenne.