Philipp Vandenbert:
A FÁRAÓK ÁTKA
Egy évezredes mítosz megfejtése

Élet és halál a csillagokból


Éjjel 2 óra 30 perckor tűzoltóautó száguldott végig Vestmannaeyjar izlandi városkán.1973. január 23-ára virradó éjszaka volt. Egy telefonáló riasztotta a tűzoltóságot: "A város keleti részén lángokban áll egy ház." Négy perccel később már visszafelé tartottak a tűzoltók. A szirénák tovább sírtak. A tüzet ugyanis nem lehetett eloltani:vulkánkitörés történt.Az Izland déli partjainál fekvő, mindössze tizenhat négyzetkilométer területű Heimaey-sziget vulkánja, a Helgafjell (Szent Hegy) hétezer év óta nem adott magáról életjelet. De ezen a végzetes január 23-án egyik mellékkrátere minden figyelmeztető előjel nélkül kitört, másfél kilométeres rést hasítva a földkéregbe, és másodpercenként száz köbméter lávát lövellt a levegőbe.A láva izzó patakokban folyt a tengerbe. A házak elégtek, az autók elsüllyedtek. Vestmannaeyjar kikötőjében forrott a tenger. Szerencsére a széljáráskedvező volt, így távol tartotta a várostól a füstfelhőket. Bár néhány szigetlakó háza mindössze pár száz méterre volt a krátertől, senki sem halt meg.Néhány ezer vagy százezer év múlva a tudósok valószínűleg foglalkoznif ognak majd az 1973-as év nagy vulkánkitörésével, mégpedig egy egészen különleges okból.A vulkánokból kilövellt láva vastartalmú részecskékből áll. Miközben ezek a részecskék a levegőben szállnak, mozgásukat a föld mágneses tere határozza meg.Mintha milliónyi apró iránytű lenne, valamennyien ugyanabba az irányba állnak be.A megdermedt láva, amelyből később bazalt lesz, tehát még évszázezredek múlva is megmutatja a föld 1973-as mágneses mezejét. Ha bármilyen körülmény miatt feledésbe merülne a Heimaey-szigeti vulkánkitörés dátuma, ki lehetne számítani a bazaltkőzet elhelyezkedéséből, mert a föld mágneses tere állandó változásban van. Biztosan tudjuk, hogy az északi sark 700000 évvel ezelőtt még ott volt, ahol ma a déli sark van, nem egészen 200 000 évvel ezelőtt pedig pontosan ott, ahol ma is található. A föld történetének 76 millió esztendeje alatt 171 pólusfordulást állapítottak meg.Ezeknek a pólusfordulásoknak nem csak az égtájak teljes felcserélődése lesz az eredménye, hanem éghajlatváltozást, földrengéseket és vulkánkitöréseket is maguk után vonnak. De főleg a kozmikus-energetikai egyensúlyt változtatják meg. Az pedig végzetes következményekkel járhat. A mágneses viharok vagy az erős napfolt tevékenység idején megfigyelt mágnesesmező-változások érzékeltethetik a rettenetes hatásokat. A föld mágneses mezejét a belsejében lévő, különböző mértékben szilárd ill.folyékony anyagok eltérő tehetetlensége okozza. Földünk szilárd magja körülköztudottan folyadékrétegek áramlanak, amelyeket a kéreg vesz körül. Mivel ezek a különböző rétegek a gravitáció törvénye értelmében különböző sebességgel forognak,akárcsak egy dinamó esetében, elektromos áramok és mágneses mezők jönnek létre.Ilyen áram folyik jelenleg az Egyenlítő mentén. A pólusfordulás esetén az északi pólus délre vándorol, a déli észak felé. A folyamat végén a déli sark a földgolyó felsőrészére helyeződik át, az északi sark pedig az Antarktisz területére.A földrajzi északi sark ma sem esik egybe a mágneses északi pólussal. A mágneses pólus folyamatosan vándorol. 70 000 éve Európa még a sarkkörön terült el.A harmadidőszakban az északi pólus az északi szélesség 70. és a nyugati hosszúság 60. fokán helyezkedett el, 350 millió évvel ezelőtt pedig a 30. szélességi és a 45.hosszúsági fokon.A mágneses mező változását az ember nem érzékeli. Több, mint száz év óta a tudósok ennek a mezőnek a gyengülését figyelik meg. Újabb számítások szerint változatlan mértékű gyengülés mellett mintegy kétezer év múlva a föld mágneses mezeje megszűnik. A folyamat folytatásaként azután ismét felépül az ellenkezőirányba. Hogy az egyes organizmusok miképpen reagálnak a pólusfordulásra, azon még ma is törik a fejüket a tudósok. Ebben az összefüggésben az embereknek olyan problémákkal kell majd még szembesülnie, amelyek manapság aligha merülnek fel bárkiben is.A mágneses mező ereje egyszerű mérésekkel megállapítható. A föld mágnesestérereje vízszintes irányba 0,1 Gausz. A napfoltok térereje 2-4 ezer Gauszt is elérhet.Összehasonlításképpen egy égő villanykörte vezetékének mágneses térereje: 0,2Gausz. A föld mágneses mezeje minden vastartalmú tárgyra közvetíti a hatását. Az északi féltekén használt kalapácsok tompább felén található a déli mágneses pólus.Az esernyők északi pólusa a nyelükben épül ki, mert ez van közelebb a földhöz.Ezekben az esetekben olyan erők működnek közre, amelyeknek a tudomány nem sok figyelmet szentel, mert nem tűnnek elég jól hasznosíthatóknak. De az egyiptomiak az égitestekre vonatkozó pontos megfigyeléseik kapcsán már olyan jelenségeknek jutottak a nyomára, amelyekkel mi csak manapság kezdünk komolyan foglalkozni.Felvetődhet bennünk a kérdés, hogy ha az egyiptomiak számára olyan drágák és kedvesek voltak a halottaik, hogy mumifikált őseiket gyakran évekig a házukban őrizék, akkor a fáraókat vajon miért oly távol minden emberi településtől, hatalmas nekropoliszokban temették el? Thébában a halottak városa a közeli Királyok Völgye volt, Memphiszben a Szakkarai ásatások területe és a gizehi piramisok. Lehetséges,hogy ezeket a helyeket különleges kozmikus hatások érték?