tar v ter : lehetne, de furcsa, h az alapszóként a tert adják meg, mikor minden nyelven tar v taz (ami szabályos R > Z)
TAR lásd még
PKor. *taŋh / *təŋh hollow, empty (полый, пустой): Mod. thaŋ, thəŋ.
◊ KED 1694, 1704.
‖ Doerfer (TMN 3, 207) considers the Kalm. form to be the source of
TM, which is hardly plausible. Cf. *t῾ḕŋa ‘lowland’.
TER lásd még
terület terem
PA *t῾iòra ‘to cultivate (earth)’ (PT *TArɨ-): PM *tari-ja-n ‘crops’, PJ *tà ‘field’
latin terra (ezt hivatalosan a 'kiszárad' értelemből magyarázzák)
tud: világos, és minden arra mutat h a tud az alapszó (a tuszi szintén szabályos D > Sz alakulás)
üt: pont arra mutattam rá, h nem az üt-ből lett (mint ahogy a latin/angol esetében állitják)
és még egy párhuzam
latin : tongeo (think)
altai nyelvekben:
t῾erk῾o (*t῾erVk῾o) to think: Tung. *terge-; Mong. *tariki; Turk. *TẹrKe-.
PTung. *terge- 1 to think 2 to doubt (1 думать 2 сомневаться): Evk.
terge- 1; Ul. terge- 2; Nan. tergede- 2.
◊ ТМС 2, 238.
PMong. *taraki / *tariki 1 brain, mind 2 head (1 мозг, ум 2 голова):
WMong. tariki(n), taraki(n) 1 (L 781); Kh. tar 1; Bur. tarxi 1,2; Kalm.
tärkə; Ord. tariχi; Mongr. taraGśi (SM 410), taraGśī 1.
◊ KW 387, MGCD 626.
PTurk. *TẹrKe- to observe, research (исследовать, обдумывать,
расследовать): MTurk. te/irke- 1 (Pav. C.); Uzb. terga- ‘to interrogate’;
Uygh. tärgäw ‘examination, inquiry’; Krm. terge-; Kirgh. terge-; Kaz.
terge-; KBalk. terge-; KKalp. terge-; Kum. terge-; Nogh. terge-; Chuv. tirge-
‘to judge, discriminate’.
