"Egyezik vele legközelebb a votják tod-, erzamordvin soda-, melyek szintén azt teszik: tud-ni; nem különben a régi hiungnu (hún) tusi, mely Deguignes szerént bölcset (tudót), különösen bölcs királyt jelentett; a mongol tüszü-kü (préméditer) honnan: tüszetei (prudent), tüszele-kü (comprendre), tüszüb (combinaison) stb., toda v. todo (klar, deutlich), csida-khu (können, vermögen). Továbbá rokonok Vámbéry szerént csagataj nyelven: tuj-mak am. megtudni, megérteni, felfogni; és oszmanli nyelven: dujmak am. érezni, megtudni, hallani; Budenz J. szerént pedig a finn tietä- am. tud-ni, tiedusta- tudakoz-ni, taita- (können, verstehen), az észt teed-, teäd, a lív tiedö-, a lapp tete-, taide-, a finnlap diette- am. tud-ni. Végül idesorozható a peres dákh-tan, másképen: dán-isztan 1) scire, intelligere, percipere, cognoscere; 2) putare; 3) discernere, distinguere: 4) posse. (Vullers); innen dánis tudás, dáná tudó, tudós, bölcs; a zend dáó tudó (in fine compositorum = sciens. Vullers)."

Nem hiszem, hogy az ütéshez bármi köze volna.

A tevéshez annál inkább. Képessége van valamit megtenni, mert tudja, hogy hogyan kell.

A TeN gyök is ezért része az Is-TeN szónak. (A Ta ősgyök miatt.)

A tudós szónak is a Ta gyök az alapja.

Egyébként a magánhangzó vastag vagy mély hangrendűsége nem játszik szerepet.

Mindegy, hogy TeR vagy TaR. Jelentésmódosulást okozhat ugyan, új szót lehet így alkotni, de a gyök attól még ugyan az.