az ügyes és okos közös tőről fakadó szó altai változozásairól
az ujgur öge - ögeszi kapcsán
ujgur:
1. äqil változat eredetileg az aqil-ből ered
äqil 1. n. Wisdom; intellect; mind; wit = aqilaniliq
äqil-parasat n. Resourcefulness,
äqil-parasatilik adj. Resourceful.
äqil-hu$ n. Brains; intelligence:
äqilliq adj. Intelligent; smart:
äqliy adj. Intellectual; rational:
aqil n. Sage; wise man [KK. aqyl / Tk. akyl; gakyl (reason; mind)/Tu. akyl (understanding; intelligence)],
aqilana adj. Sensible; sagacious; wise:
+
idrak n. Reason; intellect; intelligence. [U. idrok (intelligence; sense)],
idrakiy adj. Rational; intellectual: - tonus rational knowledge. Cf. äqliy, idrakliq.
-
äkä adj. Pampered; pet; spoiled.
ügä phys. n. Joint:
ügü geo. n. Cave; cavern; grotto.
ügüt ag. n. Cereal; grain:
oge lonely, orphan: Tung. *ugī; Mong. *ügej; Turk. *ög-; Kor. *ói.
PTung. *ugī few (мало): Evk. uɣī-kun; Neg. oɣ;
PTurk. *ög- 1 unrelated; step-relative 2 other, different (1 неродной;
приемный родственник (пасынок, мачеха) 2 другой, отличный):
OTurk. ögej 1 (OUygh.); Karakh. ögej 1 (MK), ögün 2 (KB); Tur. üvej 1;
Gag. jüvä 1; Az. ögäj 1; Turkm. ögej, övej 1; MTurk. ögej 1 (Pav. C.), ögün
2 (Abush.); Uzb. ọgej 1; Krm. ögej 1; Tat. ügi 1; Bashk. ügäj 1; Kirgh. ögej
1; Kaz. ögej 1; KBalk. ögej 1; KKalp. ögej 1; Kum. ögej 1; Nogh. ögej 1;
Khak. ȫj 1; Shr. ȫj 1; Oyr. öj 1; Yak. egian 2; Dolg. egin-egin
2. az aqil eredetileg az ok-os ok-ít-ott
oqut- vt. To teach: öt-, ügät- 1. [O. okut-/Ta. ukyt-/Tu. okat-].
oqutu$ n. Teaching; tutoring; instruction;
oqu$ n. Study
3. az ok szóalak közvetetten kimutatható
ok-ozat:
aqiwät n. Consequence; result; outcome [U. oqibat]. T. akıbet
+
az ok és okos kapcsolata kimutatható még:
case cause : ügy ok
reason : 1. ok 2. ésszerűség
_________________________________
az okos változtatai a kaukázusi és török nyelvekben
okos
Abkhaz аҟəыш ɑqʼəɨʂ, аҟəыӷа ɑqʼəɨʁɑ
Adyghe акъылышӏу́ aːqələʃʷʼ́
Buryat ухаатай uxaːtaj
Chuvash ӑслӑˈ əslə
Kazakh ақылды ɑqəldə
N Azerbaijani ağıllı ɑɣɯlːɯ
N Pashto عاقل ɑˈqil
W Farsi عاقل ɒːɣel
Turkish akıllı akɯlːɯ
http://northeuralex.org/parameters/548#2/51.0/-2.1
okít oktat
Kazakh оқыту oqətu
Turkish okutmak okutmak
Turkish öğretmek œjɾɛtmɛk
Estonian: ogeda- (dial.)
Finnish: hoke-
ó-magyar:
ÜGYEHET
„A vigasztalandó szent szellet ügyehet tünektek
mendeneket, valamelleket mondok." (Suggeret vobis
omnia) azaz, eszetekre ad, figyelmetekbe hoz.
[Müncheni codex János XVI.fej]
ÜGYEKÉZÉS Törekvés, iparkodás
ÜGY Jászay Pál
szerént (Müncheni cod. 358.1.). ,ügy' helyett hajdan
,ige' szó is divatozott volna, mert a Münch. codexben
Márk XV. fejezetében olvassuk: „ő igéjének czimerlete"
(titulus causae cius);
az ügy általán bizonyos cselekvési
mozgékonyságot igényel, s azzal szokott járni: innen
azon hasonló hangú gyökökkel rokonítható, melyek
folytonos, vagy élénkebb mozgásra vonatkoznak,
mint az üdő és üget szók gyökei üd és üg, t. í.
a rokon d, g, gy, hangok fölcserélésével, és vég elemben
az űz (=ü-öz) ige.
ÜGET Budenz J. szerént rokon vele (vagyis az üg gyökkel)
a lapp oko-, a finnlapp oakko-.
