Túl sokat tudhatnak, és könnyen zsarolhatnak ezentúl a nyomozók
A bűnügyekben vizsgálódó hatóságok a birtokukba kerülő adatokat zsarolási potenciálként használhatják a jövőben – mondta Kadlót Erzsébet ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára. A volt bíró a július elsején életbe lépő új büntetőeljárási törvény, illetve az ORFK vezetőjének utasításai kapcsán beszélt erről a Klubrádióban. Arra is kitért, hogy a jogszabályi újítások után szerinte túl sok embert figyelhetnek meg a nyomozók, akár bírók, ügyészek és ügyvédek is a célkeresztjükbe kerülhetnek. Vannak még a jogállamiságra utaló jogszabályi, intézményi keretek Magyarországon, de egységesen nem lehet már jogállamról beszélni – mondta Kadlót Erzsébet, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára. A jogi szakemberrel a Reggeli Gyorsban a július elsején életbe lépő új büntetőeljárási törvény részleteiről, a szinte bárkivel szemben bevethető megfigyelési, lehallgatási eszközök lehetséges alkalmazásáról, valamint az igazságszolgáltatási rendszerben az elmúlt hetekben tapasztalható belső feszültségekről beszélgetett Rózsa Péter műsorvezető.
Már a gyanú gyanúja esetén is
A július elején életbe lépett új büntetőeljárási szabályozás alapján a nyomozást két, elkülönülő szakaszra bontották: a konkrét vizsgálatra és az előzetes nyomozásra. Kadlót Erzsébet szerint a szétválasztással alapvetően nem lenne gond, de ilyen formában létrejött egy megelőző szakasz, amelyben már a gyanú gyanújának felmerülése esetén is lehet úgynevezett leplezett eszközöket, azaz a gyanúba keveredett személlyel szemben titkos megfigyelési, lehallgatási eszközöket alkalmazni.
A szakember szerint bár ezeket a módszereket világszerte bevetik az illetékes szervek, és vannak esetek, amikor a használatuk indokolt. a friss magyarországi jogi szabályozás túlzottan képlékeny kereteket biztosít a hatóságok számára. A jogász szerint korábban sokkal pontosabban meghatározták azokat a bűncselekményeket, amelyek esetén el lehetett rendelni a leplezett eszközök használatát.
A bírók is könnyen bűnös kapcsolatba kerülhetnek
Kadlót Erzsébet elmondása alapján a jelenlegi eljárási keretszabályozás alapján titkos megfigyelés akkor rendelhető el, ha a feltételezett bűncselekmény legalább öt éves szabadságvesztéssel büntethető. Az új szabályozás azonban több extrémnek tekinthető kivételt tartalmaz, ami jelentősen kitágítja a leplezett eszközök használatának lehetőségét. A volt bíró konkrét példát is említett: ha az eljárás alá vont személy ,,bűnös kapcsolatba kerül” egy másik személlyel, az már indok lehet a megfigyelésére. Ez azt jelenti, hogy e körbe akár egy bíró, egy ügyész vagy egy ügyvéd is belekerülhet, ha a tárgyaláson szóba áll az adott ügy gyanúsítottjával – tette hozzá.
A jogi szakember felidézte az Alkotmánybíróság egy 2017-es határozatát, ami a korábbi büntetőeljárási szabályozás egy hasonló kitételét semmisítette meg, mivel az megfoghatatlan volt, túl tág lehetőségeket biztosított volna a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezéséhez.
Azt is lehallgathatják, akiről szó sem volt előtte
Kadlót Erzsébet arra is kitért, hogy a július eleje óta hatályos büntetőeljárási törvény a leplezett eszközökkel szerzett információk felhasználhatóságában is új határokat jelöl ki. Értelmezése szerint ezen pontok egy része korrekt, hiszen pontos cselekményeket kell meghatározni, ami alapján a szerzett információkat fel lehet használni a megfigyelttel szemben. Azonban a szakember felhívta a figyelmet a szabályozás új pontjaira is: az új törvény lehetőséget teremt arra is, hogy a szerzett információk olyan személyekkel szemben is felhasználhatóvá válnak, akikre a megfigyelési engedély alapvetően nem vonatkozott.
A jogász példát is említett: amennyiben egy személy lehallgatott telefonbeszélgetéseiből egy, az eredetitől más ügyre vonatkozó információk derülnek ki a beszélgetőpartnerrel kapcsolatban, akkor a megfigyelés az utóbbi emberre is kiterjeszthetővé válnak.
A volt bíró szerint ennek lehetősége és szabályozása korábban szét volt darabolva – az egységesítését és egyértelműsítését jogászok már régóta szorgalmazták, de az új büntetőeljárási törvényből az új szabályozások ellenére mindez elmaradt.
Gumiszabály
A szakember kitért a lehallgatásokhoz szükséges engedélyek típusaira is: alapvetően az ügyben eljáró bíró, vagy az igazságügyi miniszter adhat engedélyt – utóbbinak viszont csak nemzetbiztonsági ügyekben van erre lehetősége.
Kadlót Erzsébet felhívta a figyelmet, hogy az új törvény alapján lehetőség van olyan engedélyt is kiadni, ami egyik kategóriába sem tartozik, ebben az esetben a jogi megfogalmazás alapján az ,,arra meghatalmazott szerv” élhet ezzel a joggal. Ez viszont olyan gumiszabály, ami tág teret ad a megfigyelésekhez, és nem is szükséges jogszabályi szinten meghatározni, elegendő rendeletben szabályozni a kereteit.
Zsarolásra is használhatják
A volt bíró kitért az országos rendőrfőkapitány által az elmúlt hetekben, a Magyar Közlönyben kiadott két utasítására is, melyek a megfigyelések alatt összegyűlt anyagok és információk kezeléséről, elemzéséről rendelkeznek. A két utasítás jogszabályi ellentmondást szül, mivel a július eleje óta hatályos törvény alapján a fel nem használt anyagokat meg kell semmisíteni, azonban az ORFK vezetőjének utasításai ezzel szemben arra utalnak, hogy a felgyülemlett anyagból a törlés helyett a jövőben egy nagyobb adatbázist építhetnek. Más, komoly aggodalmakat keltő pontjai is vannak a rendelkezéseknek a jogász szerint: a meglévő anyagokat az eljáráson kívül is lehetne vizsgálni a ,,tanulmányozott személyekre nézve”.
Kadlót Erzsébet szerint utóbbi utasításról jogszabályilag nem sokat tudni, de arra következtet, hogy az adott információkat arra lehet a jövőben használni, hogy a megfigyelt személyekre nyomást helyezzenek, hogy a hatóságokkal a jövőben bizonyos ügyekben együttműködjenek, bizonyos információkat átadjanak. A szakember ezt nagyon aggályosnak tartja, mivel a jelenlegi keretek között nincs érdemi kontroll a nyomozóhatóságok felett, és így a nyomozó szervek a birtokukban lévő adatokat zsarolási potenciálként használhatják.
Védhetetlenek szürke zónája
A szakember elmondása szerint a törvény alapján a leplezett eszközök alkalmazására a nyomozás során egy évre kaphatnak engedélyt az előzetes eljárásban – a gyűjtött információkat az engedélyben szereplő cselekmények kielemzését követően meg kellene semmisíteni, azonban nincs konkrét rendelkezés arra vonatkozóan, hogy magát a teljes körű törlést bármilyen szerv ellenőrizhetné.
Mindezekből Kadlót Erzsébet azt a következtetést vonta le, hogy a titkos eszközökkel megfigyeltek helyzete nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető és védhető, és az érintettek egy szürke zónában vannak. A jelenlegi szabályozás alapján nincs sem hivatali személy, sem intézmény, aki megállapíthatná, hogy az adott megfigyelés jogos volt-e vagy sem. Megítélése szerint a frissen hatályba lépett büntetőügyi eljárás számos pontja alkotmányellenes a jelenlegi formájában, de szerinte szinte biztosra vehető, hogy a jelenlegi kétharmados többség birtokában a kormány mindezeken változtatna.
Handó ilyet nem mondhatott volna
A beszélgetés során a volt bíró kitért a Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatal (OBH) és az őt, és az általa vezetett intézményt ellenőrizni hivatott Országos Bíró Tanács (OBT) konfliktusára. Kadlót Erzsébet szerint nehéz objektíven, higgadtan megközelíteni a kérdést, illetve reagálni Handó Tünde kijelentéseire, miszerint a bírói karban ,,hazaárulók” foglalnak helyet”. Szerinte ilyen kijelentéseket egy első számú bírói vezető egy demokráciában nem fogalmazhat meg.
A szakember felidézett néhány, a beszélgetés előtti konferencián elhangzott kijelentést: a meghívott előadók, köztük Fleck Zoltán jogszociológus szerint alkotmányos válság van a bírói karon belül, mivel az elmúlt időszakban Handó Tünde blokkolni próbálja az OBT munkáját, valamint a testület által megfogalmazott kritikákra, kifogásokra sem reagál érdemben. Kadlót Erzsébet szerint ez komoly működési zavarokat generálhat a következő időszakban, aminek valamilyen formában bizonyosan meglesznek az intézményi, vagy személyes következményei.
Tapasztalatlan szemléletváltók
Személyes információi szerint országosan és fővárosi szinten is nagy a fluktuáció a bírói karon belül, és tapasztalatai szerint ez sosem tesz jót egy szervezet működésének hosszútávon, mivel gyakran az idősebb, és így a tapasztaltabb kollégák hagyják ott a pályát. Kadlót Erzsébet annak az aggodalmának is hangot adott, hogy a tapasztaltabb munkatársak távozásával egy szemléletváltás is jöhet, és a bírósági rendszert elhagyók helyét a jelenlegi rendszert kiszolgáló, tapasztalatlanabb munkatársak foglalhatják el.
Mindezek ellenére a volt bíró úgy véli, hogy jelenleg is szép számmal vannak még azok, akik a karrierépítéssel szemben inkább a függetlenségük megőrzése mellett tartanak ki, azonban közülük is kevesen emelik fel hangjukat a jogállamisággal szemben hozott intézkedésekkel és megnyilvánulásokkal szemben, mivel tartanak a retorzióktól. A szakember megismételte: jól képzett, tapasztalt szakemberekről van szó, akik hajlandóak az utolsó percig kitartani a függetlenségük mellett, azonban kétséges, hogy meddig tartanak ki, és hogy mekkora hatással tudnak lenni az őket követő generációkra.
Dicséretes változások
Kadlót Erzsébet a beszélgetés végén a büntetőeljárási törvény egy új elemére is kitért, miszerint a nyomozás során egyezséget köthet a vádhatóság és a nyomozás érintettje. Ez az új elem a jogász szerint pozitív és előremutató változás. A részletekről elárulta: alapvetően az egyezség elindítását az ügyész kezdeményezheti, de lehetősége van a vádlottnak és védőjének is. Elmondása szerint a ,,deal” első lépése a vádlott részéről a bűncselekmény elkövetésének beismerése, majd további információkért cserébe engedményeket kaphat.
A jogalkotó emellett központi helyre teszi az okozott kár megtérülését, ami a jogász szerint szintén dicséretes, bár számos pontján tisztázatlan intézkedés. Nem tudni ugyanis pontosan, hogy az egyezség mennyi és milyen részletét, hogyan és meddig lehet megőrizni, mekkora hányadát lehet a későbbiekben felhasználni. További fontos részlet Kadlót Erzsébet szerint, hogy az új rendelkezések alapján kiteljesedik a védelemhez való jog, mivel a gyanúsítottat jelen levő ügyvéd hiányában nem hallgathatják ki.
