Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A látogatás apropóját a most megnyílt időszaki kiállítás adta, nevezetesen a „Mit vásárolt Jucika? Nők a szocialista reklámban.”

Természetesen előtte többedjére végig sétáltunk az állandó kiállítást is - ha már ott vagyunk -, ami az elmúlt két évszázad fejlődését, változásait mutatja be a kereskedelem világában. Igen hangulatosra berendezett tárlatok (leginkább egy angolkerthez tudnám hasonlítani a titokzatosságát) tekinthetők meg, volt olyan érzésem, hogy én most visszamentem az időben 80-100-120 évet és vásárolok, kimért csokoládét, méterárut, drogériás terméket, a készruhákra őszintén szólva nem vágytam.

És akkor az emeleti kiállítás 1947-től kb a nyolcvanas évek végéig a nők mindenféle, kezdetben kevésbé nőies szerepekben, mint pl az erős, izmos munkásasszony vagy a traktort vezető, arató, országot építő elvtársnők reklámplakátokon, fotókon, filmeken bemutatva.

Csak a rend kedvéért, ez a nagy emancipálódás nem járt együtt az otthoni közös teherviseléssel; a házi munka, sikálás, gyereknevelés kizárólagossága a nőket illette meg. Könnyítésként kiváló minőségű mosószappan, caola és fabulon termékek állnak rendelkezésre bőre őre megőrzésére.

Jucika a hatvanas évek vége felé már mosógépet is vásárolhatott (azt hiszem akkor még csak keverőtárcsás létezett) saját dolga megkönnyítésére. Úgy tűnt, az olcsó bóvli áruk elárasztásával ügyesen lehetett tompítani a minőségi termékek iránti hiányérzetet. Ahogy megyünk előre az időben, a munkásruhás otthonkás nőket felváltják a mélyen dekoltált miniszoknyás, farmernadrágos nők, akik szintén eszközei a fogyasztás manipulációjának (ma sincs másképp ez).

„Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor többet. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet…..”  -  recept a nyolcvanas évekből. Vitrinekben tárgyak, használati eszközök, szobabelsők. Összességében egy érdekes, mosolyogni való múlt idéző kiállítás.